Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
R
RÓNA RÓNAY Templomban Vastagh Györgytől. Főleg a pestisbetegek; ápolásának szentelte életét. Má- ria-Cellben fogadalmi képe van, amely szegedi felajánlásból származik. Amikor hosszú évek után Franciaországból visszatért, kémként kezelték, letartóztatták, fogságba vetették és 5 évi fogság után börtönben halt meg. A Szeged- Rókus kerület az ő nevét viseli és egy ideig a Városi Közkórház is Rókus-kórház volt. Róna József (Lovasberény, 1861. febr. 1.—Budapest, 1939. dec. 31.) atyja Rózner Sándor háztulajdonos és gabonakereskedő volt. Iskoláit Budapesten végezte, majd a Képzőművészeti Akadémiára ment és szobrász szakon tökéletesítette magát. 1875—79-ig Budapesten folytatott művészeti tanulmányokat, ezt követően pedig Bécsben. Első nagyobb szabású szobra Berlinben 1885-ben készült. 1886-ban megtelepszik Budapesten. 1884-ig Rózner családi nevet viselt és ekkor kérte nevének megváltoztatását ,,Róná”-ra. Gyorsan ismertté vált tehetsége révén és számos szobra díszíti ma Magyarország köztereit. Szegeden tőle való a Kossuth-szobor, mely 1902-ben készült. Iskoláinak befejezése után rövidárukereskedésben kifutóként helyezték el szülei. Majd pedig egy asztalosmesternél tanult szobrászatot. Anyjáról mindössze annyit tudunk, hogy szegénysorsú leány volt. 1882-ben kötött házasságot Keményfi Gizella operaénekesnővel. 194. Rónay Alajos 1. Oexel Alajos. 12. Rónay Alajos (Kiszombor, 1842. máj. 11.— Kiszombor, 1894. okt. 17.) atyja Mihály Csongrád megyei alispán, anyja Németszeghy Mária. 1840-ig családi neve Oexel. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Kiszomboron földbirtokos volt. A szegedi Árpád Szabadkőműves Páholynak tagja. Idősebb korában Somogyi Antal, a vándor patrióta pártfogolója volt atyjával együtt. Felesége Bokor Ágota Jolán volt, akitől elvált. Tőle származott gyermekei Mihály, Róza, Dezső és Elemér. Í78. Rónay család. Eredetileg Oexel von Friedberg, nyugatról Magyarországra bevándorolt és Komáromban megtelepedett nemesi család, melynek egyes ágai Szegedre és Kiszomborra települtek át. A család egyes tagjai később nevüket Oexel-ről „Rónay”-ra változtatták. Magyar nemességet nyertek és engedélyt a „zom- bori” nemesi előnév használatára. Czímernél mindenütt „Kiszombori”-ként jelölt a predi- catum. 12, 177, 238. Rónay Imre (Nagybecskerek, 1889. ápr. 14.—Kiszombor, 1966. ápr. 30.) atyja Jenő Torontói megyei főispán, anyja Patyánkszky Olga. Mindössze annyi ismert, hogy 1929-ben földbirtokos volt, kiszombori lakos és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 281. Rónay János (Kiszombor, 1809. ápr. 27.— Kiszombor, 1867. jún. 12.) atyja János Mihály táblabíró, anyja Andrényi Johanna volt. a „Friedbergh” nemesi előnevet viselő német családból származott. Iskoláit feltehetően szülőhelyén és Szegeden végezte, majd pedig valószínűleg egyetemre ment. 1830. aug. 4-től Csongrád megye táblabírája. 1835-től Torontói megye főszolgabírója. 1845-től a Marosi Ármentesítő Társulat elnöke. 1846-ban eredeti családi nevét ,,Oexel”-ről „Rónay”-ra változtatta, nemességének és nemesi előnevének fenntartása mellett engedélyezték a „zombori előnév viselését. 1847-ben Csanád vármegye országgyűlési követe. 1849. ápr. 15-én adományoz a Ludovika Akadémia javára. 1849- ben Szeged város tanácsnoka. 1849. jún. 6-án orsz. ítélő törvényszéki közbíró. 1849—1856-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó elnöke. 1851-ben rendőri felügyelet alá helyezik és vagyonát zárolják. Majd részére kényszerlakhelyet jelölnek ki először Szegeden, majd Kiszomborban. 1852-ben Szegeden házában bérlő a Szegedi Térparancsnokság. 1861-ben ismét ország- gyűlési képviselő. Házasságot kötött ivánday Karátson Emíliával, akitől Jenő, István, János, Ernő, Magdolna, Emma, Amália, Cecília, Sarolta, Vilmos és Lajos gyermekei származtak. 12, 48, 68, 68, 74, 75, 75, 77, 109, 129, 134, 247/1, 268, 292. Rónay Jánosné 1. Karátson Emília. 67. Rónay Jenő (Budapest, 1883.—?) „Barsi” előnév viselésére jogosult nemesi családból származott. Atyja Jenő, anyja Petőcz Lujza. Iskoláit feltehetően Budapesten, majd pedig Pozsonyban végezte és Pozsonyban tett érettségi vizsgát. Utána a kolozsvári tudományegyetemjogi karára iratkozott be és abszolutóriumot szerezve joggyakorlatra ment. Ügyvéd- elöltként működött, majd pedig 1941-ben ügyvédi vizsgát tett. Ezt követően hadbírói vizsgát tett, majd a hadsereg szolgálatába lépett és 1912—14-ben résztvett Szinigalia bombázásánál és később Lovcsen ostrománál. 1914— 18-ig az I. világháborúban Lovcseni Tengerészkerületi Parancsnokság vezető hadbírója, majd a pólai Haditengerészetnél hadbíró. Utóbb a 32-es cs. kir. Hadosztály vezető hadbírója. 1919-ben a Szegedi Nemzeti Hadsereg tisztje. 1919 utón budapesti gyakorló ügyvéd. 223. Rónay József (?—?) atyja Krachtus. Mindössze annyit tudunk róla, hogy 1859-ben Szegeden iparosmester volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1870-ben változtatta nevét Rónayra Sopronban. Ekkor pénzügyi irodatiszt, feltéve, hogy a személyek azonosak. Felesége Ivánkovics Mária volt, akitől Adél Berta nevű leánygyermeke származott. 90. Rónay Lajos (Kiszombor, 1821. jan. 4.— Budapest, 1890. dec. 30.) atyja Károly táblabíró, anyja Vermes Anna. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte és valószínűleg a budapesti 237
