Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

R

RIGÓ RÓKUS Szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyil­vános rendes tanára volt. 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tudományos kutatásaival világhírnévre tett szert. A buda­pesti, páris, szegedi tudományegyetem dísz­doktora volt. A Nemzeti Emlékcsarnokban, Szegeden bronz domborműves portréjával dí­szített márvány emléktáblája függ. Matema­tikus volt. Valószínűleg nőtlen maradt. A Sze­ged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 281. Rigó Endre (Szeged, 1859.—Szeged, 1916. okt. 21.) atyja József Farkas Sándor ügyvéd volt, anyja Hubert Mária. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1869— 1877-ig. Ezt követően talán Pesten látogatta az egyetem jogi karát és 1882. októberben tette le első jogtudományi szigorlatát. Ezt kö­vetően joggyakorlatra ment, majd doktori ok­levelet szerzett és 1888-ban ügyvédi vizsgát téve ügyvédi oklevelet szerez. Ennek birtoká­ban a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri a lajstromba való felvételét, Szeged székhellyel. 1894. szept. 10-én kinevezik szegedi kir. al- ügyésznek. 1891-ben résztvesz Tisza Lajos fogadásán. 1883-tól 1885-ig a Szegedi Csó­nakázó Egylet titkára. 1899-ben a szegedi köztörvényhatóság bizottság tagja. 1911-ben szegedi kir. törvényszéki bíró és az marad haláláig. 1910. márc. 5-én a Feketesas u. 15. sz. alatt lakott. 1895-ben a Szatymazi Gazda­körnek volt ügyésze. Szegeden 1890. dec. 15- én kötött házasságot Barcsay Margittal, akitől Mária Gizella Margit nevű leánya született. 241. Rocska ? Annyit tudunk, hogy 1849. április 3-án Szenttamás bevételénél résztvett, mint a Szeged-Alsóvárosi első nemzetőr gyalogszázad tagja. Váradi Ignácz főhadnagy alatt szolgált és az elsők között ért a szenttamási piactérre. Résztvett a haditörvényszék által a helyszínen halálra ítélt 68 szerezsán fogoly agyonlövetésé- ben. Az egyik megfutamodót külön parancsra ő lövile.Később a 104-es Honvéd Zászlóaljban, ugyancsak Váradi alatt szolgál. Beosztásából kitűnőleg Szeged-Alsóvárosi származású le­hetett. 211. Rofirbach Antal (1825.—Budapest, 1889. jan. 29.) atyja valószínűleg Antal volt. Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte, de nyilván középiskolát végzett. Gyógyszerésztanuló, inas, majd segéd lett. Gyógyszerész tanfolyam el­végzése után pedig Budapesten gyógyszerész­mesteri oklevelet szerezhetett. Középiskolái­nak elvégzésében elhúzódás következett be és 1850 után 1855-ig Than Károly volt az, aki őt az érettségi vizsga letételére serkentette. 1850—1870-ig a szegedi-alsóvárosi gyógyszer- tár tulajdonosa és vezetője. A Szeged-Belvá­rosi Kaszinó tagja. A Szeged városi gyógy- intézményeket ő látja el gyógyszerekkel és ezzel kapcsolatban rendszeres elszámolásai találhatók a városi iratoknál. 1861-ben a Sze­ged-Belvárosi Kaszinó pénztárosa. Később Pesten a Rókus Kórház gondnoka és a Ma­gyarországi Gyógyszeréz Egyesület titkára Pesten publikál. Szegedet 1877-ben hagyta el és költözött Budapestre. 1866-ban mint nagy fényképész Szegeden fotóműtermet épített 4— 5000 forint befektetéssel. 1861-ben a Városi Közegészségügyi Állandó Bizottmány tagja. 1862 júliusában kitűnik Felsővároson egy tűz­esetnél. A Szegedi Polgári Lövölde tagja. Köz­adakozó. 1865 augusztusában saját házába köl­tözik. Háza a Szt. háromság utcában áll, akkor 73. sz. alatt. Az ingatlan eredetileg Dáni— Korda-féle ház volt. Ebben volt később Lan­dau Alajos fényképész műterme is, akitől az ő fényképe maradt reánk. Szabadelvű Kör tagja volt. Később felhagy a fényképészeti tevékenységgel és bérbeadja felszereléseit és be­rendezéseit. Kétszer nősült. Első felesége Szeidl Mária volt, a második Ivánkovics Lu- dovika és ez utóbbival Szegeden kötött házas­ságot. Házasságaiból Kálmán Eugén, Ludo- vika Antónia és Mária gyermekei származtak. 91, 110, 124, 269. Róka Erzsébet (?—?) valószínűleg József és Dobó Rozália leánya. Jó nevelésben részesült és 1842-ben férje volt az, aki mint városi esküdt gyűjtést vezetatt a temp­lomkertre Rókuson, (Temetőkert). 1810—1820-ig rókusi lakos volt. Házasságot kötött Babarczi Pál nemesi szár­mazású szegedi lakossal, akitől József nevű (később ügyvéd) fia származott. 212. Róka József (Szeged, 1790.—Radna, 1858. máj. 17.) József és Dobó Rozália fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd pedig a rk. egyház kö­telékébe lépett papnövendékként. Pappászen- telése után 1814. júl 14-én püspöki szertárnok. 1816-ban makói esperes plébános. 1800— 1808-ban a Szegedi Piarista Gimnázium diákja volt. 1834-ben a makói plébánosi állás mellett szegedi helyettes esperesként is szerepelt. 1835- től kanonok. 1840-ben Csanádi püspöki hely- nök. Világos után Temesváron halálra ítéli a haditörvényszék. ítéletét kegyelemből 20 évi várfogságra változtatják és Kufsteinba szállít­ják. 1854-ben szabadul és akkor Radnára in­ternálják. 39. Rókus szent (Montpelier, 1295. ?—Mont­pelier, 1327. augusztus 16.) a Montpelieri gró­fok családjából származott. Jámbor nevelés­ben részesült. 20 éves korában árvaságra jut és az ekkor reá háruló hitbizományi vagyont egyik rokonának engedi át. Ingóságait a sze­gények között elosztja és papi pályára lép. Itáliai zarándokútra megy. Mindenütt ápol, vigasztal. A szegedi Alsóvárosi Templom fő­oltárán szobra áll és oltárképe van a Rókusi 236

Next

/
Oldalképek
Tartalom