Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
R
RIGÓ RÓKUS Szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt. 1936-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Tudományos kutatásaival világhírnévre tett szert. A budapesti, páris, szegedi tudományegyetem díszdoktora volt. A Nemzeti Emlékcsarnokban, Szegeden bronz domborműves portréjával díszített márvány emléktáblája függ. Matematikus volt. Valószínűleg nőtlen maradt. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 281. Rigó Endre (Szeged, 1859.—Szeged, 1916. okt. 21.) atyja József Farkas Sándor ügyvéd volt, anyja Hubert Mária. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál 1869— 1877-ig. Ezt követően talán Pesten látogatta az egyetem jogi karát és 1882. októberben tette le első jogtudományi szigorlatát. Ezt követően joggyakorlatra ment, majd doktori oklevelet szerzett és 1888-ban ügyvédi vizsgát téve ügyvédi oklevelet szerez. Ennek birtokában a Szegedi Ügyvédi Kamaránál kéri a lajstromba való felvételét, Szeged székhellyel. 1894. szept. 10-én kinevezik szegedi kir. al- ügyésznek. 1891-ben résztvesz Tisza Lajos fogadásán. 1883-tól 1885-ig a Szegedi Csónakázó Egylet titkára. 1899-ben a szegedi köztörvényhatóság bizottság tagja. 1911-ben szegedi kir. törvényszéki bíró és az marad haláláig. 1910. márc. 5-én a Feketesas u. 15. sz. alatt lakott. 1895-ben a Szatymazi Gazdakörnek volt ügyésze. Szegeden 1890. dec. 15- én kötött házasságot Barcsay Margittal, akitől Mária Gizella Margit nevű leánya született. 241. Rocska ? Annyit tudunk, hogy 1849. április 3-án Szenttamás bevételénél résztvett, mint a Szeged-Alsóvárosi első nemzetőr gyalogszázad tagja. Váradi Ignácz főhadnagy alatt szolgált és az elsők között ért a szenttamási piactérre. Résztvett a haditörvényszék által a helyszínen halálra ítélt 68 szerezsán fogoly agyonlövetésé- ben. Az egyik megfutamodót külön parancsra ő lövile.Később a 104-es Honvéd Zászlóaljban, ugyancsak Váradi alatt szolgál. Beosztásából kitűnőleg Szeged-Alsóvárosi származású lehetett. 211. Rofirbach Antal (1825.—Budapest, 1889. jan. 29.) atyja valószínűleg Antal volt. Nem tudjuk, hogy iskoláit hol végezte, de nyilván középiskolát végzett. Gyógyszerésztanuló, inas, majd segéd lett. Gyógyszerész tanfolyam elvégzése után pedig Budapesten gyógyszerészmesteri oklevelet szerezhetett. Középiskoláinak elvégzésében elhúzódás következett be és 1850 után 1855-ig Than Károly volt az, aki őt az érettségi vizsga letételére serkentette. 1850—1870-ig a szegedi-alsóvárosi gyógyszer- tár tulajdonosa és vezetője. A Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. A Szeged városi gyógy- intézményeket ő látja el gyógyszerekkel és ezzel kapcsolatban rendszeres elszámolásai találhatók a városi iratoknál. 1861-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinó pénztárosa. Később Pesten a Rókus Kórház gondnoka és a Magyarországi Gyógyszeréz Egyesület titkára Pesten publikál. Szegedet 1877-ben hagyta el és költözött Budapestre. 1866-ban mint nagy fényképész Szegeden fotóműtermet épített 4— 5000 forint befektetéssel. 1861-ben a Városi Közegészségügyi Állandó Bizottmány tagja. 1862 júliusában kitűnik Felsővároson egy tűzesetnél. A Szegedi Polgári Lövölde tagja. Közadakozó. 1865 augusztusában saját házába költözik. Háza a Szt. háromság utcában áll, akkor 73. sz. alatt. Az ingatlan eredetileg Dáni— Korda-féle ház volt. Ebben volt később Landau Alajos fényképész műterme is, akitől az ő fényképe maradt reánk. Szabadelvű Kör tagja volt. Később felhagy a fényképészeti tevékenységgel és bérbeadja felszereléseit és berendezéseit. Kétszer nősült. Első felesége Szeidl Mária volt, a második Ivánkovics Lu- dovika és ez utóbbival Szegeden kötött házasságot. Házasságaiból Kálmán Eugén, Ludo- vika Antónia és Mária gyermekei származtak. 91, 110, 124, 269. Róka Erzsébet (?—?) valószínűleg József és Dobó Rozália leánya. Jó nevelésben részesült és 1842-ben férje volt az, aki mint városi esküdt gyűjtést vezetatt a templomkertre Rókuson, (Temetőkert). 1810—1820-ig rókusi lakos volt. Házasságot kötött Babarczi Pál nemesi származású szegedi lakossal, akitől József nevű (később ügyvéd) fia származott. 212. Róka József (Szeged, 1790.—Radna, 1858. máj. 17.) József és Dobó Rozália fia. Iskoláit Szegeden végezte, majd pedig a rk. egyház kötelékébe lépett papnövendékként. Pappászen- telése után 1814. júl 14-én püspöki szertárnok. 1816-ban makói esperes plébános. 1800— 1808-ban a Szegedi Piarista Gimnázium diákja volt. 1834-ben a makói plébánosi állás mellett szegedi helyettes esperesként is szerepelt. 1835- től kanonok. 1840-ben Csanádi püspöki hely- nök. Világos után Temesváron halálra ítéli a haditörvényszék. ítéletét kegyelemből 20 évi várfogságra változtatják és Kufsteinba szállítják. 1854-ben szabadul és akkor Radnára internálják. 39. Rókus szent (Montpelier, 1295. ?—Montpelier, 1327. augusztus 16.) a Montpelieri grófok családjából származott. Jámbor nevelésben részesült. 20 éves korában árvaságra jut és az ekkor reá háruló hitbizományi vagyont egyik rokonának engedi át. Ingóságait a szegények között elosztja és papi pályára lép. Itáliai zarándokútra megy. Mindenütt ápol, vigasztal. A szegedi Alsóvárosi Templom főoltárán szobra áll és oltárképe van a Rókusi 236