Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
P
PF ANN PILLICH tőén ipari ill. kereskedelmi pályára készült. Atyja József és anyja Ébele Borbála volt. Szegeden töltötte le tanonci és segédi éveit és fel- szabadulása után 1842-ben Szegeden szitásmesterként és városi polgárként tartották nyilván. Hamarosan jómódra tehetett szert már az atyja is, mert 1848-ban Szeged városnak 3000 forint kölcsönt folyósított. 1850-ben árverésen ő vásárolja meg a bor- és húsforgalmazási adószedési jogot. Ekkor Szegeden kereskedő. Amikor a Szeged-Belvárosi Kaszinót újjászervezik 1859-ben ő is belép a tagok sorába és a kaszinó műkedvelő társaságának is tagja lesz. Szegedi lakos Kossuth u. 22. sz. alatt. Háztulajdonos és háza az árvizet követően is áll. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak részvényese volt. 1872-ben adakozott a létesítendő árvaház javára. Felesége Horváth Anna, akitől Magdolna Julianna, József, Mária Anna és Terézia Johanna gyermekei származtak. (Talán Katalin is leánya volt.) 91. Pfann Tinka (Szeged, 1842. ?—?). A Szeged-Belvárosi Kaszinó rendezvényén mint zongoraművésznő szerepel 1866. jan. 6-án és nov. 12-én. Utóneve: Katalin. Atyja talán József, anyja Eberle Borbála. 223. Pick Jenő Oszkár (Szeged, 1881. márc. 10.— Budapest, 1965. ?) atyja Márk Mór szalámigyáros, anyja Weiss Katalin. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát nem a piaristáknál. 1906-ban lép be az atyja tulajdonát képező cégbe tulajdonosként. 1914-ben katonai szolgálatot teljesít a 46-os gyalogezredben mint tartalékos hadnagy. Ekkor szalámigyárosként tartják nyilván. Szegeden Margit u. 19. sz. alatt lakott. 1939-ben magyar kir. kormányfőtanácsos, magyar kir. kereskedelmi tanácsos. 1944-ben a deportálások elől elbujdosik és Budapesten a Hungária Szállóban lakik. Amikor pedig közvetlen veszélye áll be annak, hogy begyűjtik a budapesti zsidókat is, a svéd követségre menekült. 1945-ben visszatér Szegedre, itt azonban május 18-án internálják. 1946. okt. 25-én rendőri felügyelet alá helyezik. 1947. június 15-én ugyan ismét átveszi a Szegedi Szalámigyár vezetését, de azt 1948. márc. 26-án állami tulajdonba vették. Államosítás után ismét Budapestre megy és az Amerikai úti Izraelita Szetetet Kórházban talál menedéket. Külföldön élő gyermekei támogatták ott élete végéig. Ott is halt meg, de tetemét Szegedre hozták és a szegedi Zsidótemetőben helyezték örök nyugalomra. A Magyar Kereskedelmi Kamarának elnökségi tagja volt. A Statisztikai Értékmegállapító Bizottságnak tagja. Az OMKE választmányi tagja. Felmayer Antal biedermeyer bútorait később ő vásárolta meg a hagyatékból. Wienben 1914. jún. 9-én kötött házasságot Vondörfer Gertrúd Stefániával, akitől Stefánia Marianne Sarolta és Tamás gyermekei származtak. 259/315. Pick Marianna Katalin (Budapest, 1919. ápr. 20.—?) atyja Jenő Oszkár szalimáigyár tulajdonos Szegeden. Anyja Vondörfer Gertrúd Stefánia. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a szegedi Szent Erzsébetről nevezett leánygimnáziumban 1929—1936-ig. 1937 júniusában jelesen érett. 1929-ben szegedi lakos, tulajdona a Felmayer Antal hagyatékából atyja által fölvásárolt biedermeyer bútornak egy része. Jelenleg New Yorkban, Amerikában él. Kétszer kötött házasságot. Első házassága Szegeden, 1941. jún. 14-én Bányász Ferenccel jött létre, majd elválásuk után, második házasságát is Magyarországon kötötte, de második férjétől is elvált. Egy gyermeke származott az első házasságból. 259/315, 169. Pick Márk (Szeged, 1843. dec. 12.—Szeged, 1892. máj. 11.) cseh származású volt. Kereskedelmi szakmát tanult és 1869-ben gabona- kereskedőként nyitott üzletet Szegeden. Majd Olaszországba ment, ahol a szalámigyártást tanulmányozta és onnan visszatérve 1883-ban megkezdte Szegeden a szalámigyártást. 1885- től megkapta annak nagyüzemi termelésének jogát. 1869-ben még terménykereskedő volt Szegeden. 1870-ben paprikaőrlő és paprikakereskedő. 1878-ban szalámigyártó termény bizományos. Egyéb kereskedéssel felhagy. 1883-ban alapítja a szalámigyári üzemét Szegeden Tisza Lajos krt. 58. sz. alatt, majd később 1885-ben Maros u. 12. sz. alá helyezte át. Felesége Weiss Katalin, akitől Jenő Móricz, Márk és Lajos gyermekei származtak. 169. Pillich István (1790.—Szeged, 1852. márc. 19.) feltehetően szegedi születésű és így valószínű, hogy iskoláit is Szegeden végezte. 1827- ben mint városi levéltárnokkal találkozunk vele. 1830-ban adószedő, a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja és később könyvtárosa. 1840-ben városi főadószedő és 1852-ben ugyanaz. További adataink róla egyelőre nincsenek. Valószínű, hogy Szegeden kötött házasságot Oracsek Emíliával, 1830 körül, amely házasságból István, Ottilia, Kálmán Geyza és Mária gyermekei származtak. Flatvankét évesen halt meg. 27, 27, 269. Pillich Kálmán Geyza (Szeged, 1840. szept. 29.—Szeged, 1922. szept. 5.) atyja István, városi főadószedő volt. Anyja Oracsek Emília. Középiskolát a piarista gimnáziumban végezte, ahol 1859-ben érettségi vizsgát tett. Ezt követően a budapesti egyetemen jogot hallgatott és abszolutóriumot szerezve jurátus lett. Mint jurátus, 1865-ben Szegeden folyamodott a Szeged-Belvárosi Kaszinó által szervezett kisköveti állásért az országgyűlésen és egyike volt azoknak, akik ezt meg is kapták. így az 1865—66-os országgyűlésen mint a szegedi 220
