Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
B
BÁRKÁNYI BARTOLUCC1 Egyesületé”-t. 1919. október 31-én ismét nyugállományba helyezik. Ezt követően részt vesz és tevékeny tagja a nyugatmagyarországi felkelésnek, és javaslatára kapta e terület a „Lajta-bánság” elnevezést. Itt része volt abban, hogy a soproni népszavazás Magyarország javára dőlt el. A Nemzeti Hadseregnek századosa, majd, később (1939) őrnagya. Szorgalmazta az Árpád téren országzászlót (Árpádzászló) tartó bástyatorony építését és annak létesítése (1933) után fenntartására „Délmagyarországi országzászló”-egyletet alapított, melynek kapitánya lett. (A bástyát később lebontották.) A pusztaszeri Árpád kultusz egyik szorgalmazója írásban is. Utóbb kormánybiztosi kinevezést kap. Négyszer nősült. Első neje Kristóf Mária, a második szili Török Ida, a harmadik Gönczy Mária és az utolsó Tápay Rózsi volt. Első feleségétől származott 1897- ben született Lajos fia. A család sírboltja a Rókusi temetőben állt. 220, 222. Bárkányi János (Szeged, 1818. ?—Szeged, 1889. nov. 19.) Czímer gazdálkodóként említi. Nem kizárt azonossága az időben Szegeden működő ügyvéddel. Ezért ez utóbbi adatait közöljük. Ferenc szabómester és Kiss Erzsébet fia. Iskoláit Szegeden végezte és feltehetően a pesti egyetemen hallgatott jogot. 1843-ban köz-, és 1845-ben váltóügyvédi diplomát szerez. 1848-ban beáll honvédnek. 1952- ben ideiglenes működési engedélyért folyamodik, mikor is a tanács igazolja, hogy ügyvédi gyakorlatát egyfolytában végezte. Ideiglenesen helyettesíti a városi tiszti ügyészt. Ez állást később megpályázza és abban meg is erősítik. 1867-ben a Szabadelvű Kör tagja. 1849 körül nősülve felesége Klivinyi Apollónia, kitől Mihály fia származott. Ä Belv. Kaszinó tagja volt. Hetvenegy évesen halt el. 88, 97. Bárkányi Zoltán (Zsombolya, 1875. VII. 27.—Szeged, 1966, jún. 28.) városi tisztviselő. Mihály ügyvéd és neje Strosz Jolán fia, János unokája. Iskoláit Nagykikindán, Fehértemplomon és Szegeden végezte, utóbbi helyen a piarista gimnáziumban 1893-ban tett érettségi vizsgát. A pesti egyetem jogi karának hallgatójaként szerzett jog- és államtudományi doktorátust. Ezt követően ügyvédjelölt Szegeden, de 1901-ben közigazgatási pályára lép és Szeged város tisztviselője lesz, városi aljegyzővé választják. A következő évben községi bíró. Az első világháború kitörésekor katonai szolgálatra vonul be és népfelkelő századparancsnokként szolgál 1915-ig, amikor hadbírói beosztást kap és 1917-ben leszerel. A Nemzeti Hadseregnek tagja lesz 1920-ban. 1922-ben a városi árvaszék elnökévé választják. Eme állásában marad az 1929. évi tisztújításig. Rideg modora miatt népszerűtlenné válva a választáson kibukik és nyugdíjazását kéri. Mint városi tanácsnok kerül 27 évi szolgálat után nyugállományba. Ettől kezdve csak a gazdálkodásnak szenteli idejét. Jó hírű szőlősgazda Szatymazon. A Szegedi Gazdasági Egyesület borászati és szőlészeti osztályának elnöke. Neje Fráter Erzsébet, kitől Béla, Sarolta, Zoltán és Margit gyermekei származtak. 272, 273. Barmos György (Kecskemét, 1865. márc. 22.—Szeged, 1945. febr. 9.) lelkész. Utóneve eredetileg: Gábor. Pál és Szabó Terézia fia. Elemi iskoláit Kecskeméten, középiskolát Szabadkán abszolválta. Teológiát Szegeden tanult. 1888-ban szentelik pappá. Jászapátin, Egerben, majd Szolnokon fungált. Belép Szent Ferenc rendjébe és e minőségben 1900—1914. években a szegedi rendház tagja, majd quar- diánja. A Szeged-Alsóvárosi templom és rendház restaurálása az ő idejére esik. 1914-ben Glattfelder Gyula a csanád-egyházmegyei püspök átveszi megyéjébe és a kegyúr Szeged város megválasztja a Szeged-Alsóközponti egyházközség plébánosává. 1927-ben esperes. 1932-ben székesegyházi főesperes. 1936-ban kenézmonostori c. apát és a Csanád-egyházmegyei kormányzó tanács tagja. 1942-ben már nyugállományú. 273. Bartók József, színész. Amikor Komlóssy Ferenc Dániel elhagyva a pesti Nemzeti Színházi gazdasági felügyelői tisztét és új színi társulatot alapított belépett annak tagjai közé. E társulattal jött 1840 őszén Szegedre és játszott itt 1841. nyár elejéig. 1841 januárjában házasságra lép az e társulatban vendégszereplő Darvas Etelkával.Lakodalmát Korda János rendezteti az „Öt pacsirta” vendéglőben, ahova saját költségén meghívja a városi színi választmány összes tagjait és még vagy nyolcvan vendéget. Úgy látszik, hogy ezt követően vándortársulattal járja az országot és talán 1842 körül Egri Jánossal új társulatot alapít Debrecenben, amely azonban hamar feloszlik. A megmaradt töredékkel azután Karcagra, Szarvasra, Makóra, Aradra mennek, de nem sok szerencsével járva, nélkülözésektől kimerülve érkeznek 1843 júliusában Szegedre. Itt sorsuk jobbra fordul és szeptember közepéig számos előadásban lépnek fel. Az 1845/6-os években Havi Mihály társulatával megjárja Bukarestet, majd Olaszországot. 45, 47. Bartolucci Viktória (Firenze, 1861. ápr. 20.—- Budapest, 1915. márc. 4.) operaénekesnő. Szülővárosa leányiskolájában tanulva feltűnik tehetségével. Színi pályára lép és először Pesaro tartományi székhelyen lép színpadra, mely város tudomány- és művészetpártolásáról volt nevezetes. Eme 1877-es fellépésével sikert aratva népszerűségre tesz szert. Felfigyel rá Verdi és Aida-jával végigjárja Európa színpadait. Budapesten 1881-ben lép közönség elé oly eredményesen, hogy az operaház szerződ20
