Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
O
ÖRDÖGH ŐRHALMI már Szegeden végezte. A Bajorországból bevándorolt Faust nevű család leszármazottja. Fiatalkorában telepedik meg Szegeden és 1835—36 évben a piarista gimnázium második éves filozófus hallgatója volt. Közvetlenül iskolái bevégzése után belépett a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagjai közé. A város bevett polgára volt. 1845-ben mint városi hites írnok szerepel. Akkor változtatta Faust-ról Ökölre nevét vállalta az önkéntes adózást. Többször tett végrendeletet egymás után, amelynek lényege az volt, hogy kizárja bajor rokonait az örökségből. 1845-ben a tanácsi kiadói állásra jelölik, de nem kapja meg a szükséges szavazótöbbséget. 1866-ban az árvaház alapítást előkészítő kaszinói bizottságnak tagja. Különc életű, dúsgazdag téglagyáros volt. Nőtlen maradt. 26, 89, 122. Ördögh János. 1848-ban nemzetőr hadnagyként találjuk a Szeged Alsóvárosi gyalogszázadban. 1859-ben jómódú hajósgazda. A Szeged Belvárosi Kaszinó tagja. 1871-ben a Szeged városi Híd és Hídvámfelügyelő Bizottmány ragja. 1879-ben az árvíz után belvárosi háza sértetlenül áll. 65, 91. Ördögh Lajos (Szeged, 1883.—?) iskoláit Szegeden, gimnáziumot a piaristáknál végezte 1893—1900 években. A budapesti Tudomány- egyetemen szerzett jogidoktori oklevelet. Jog- gyakorlatra ment és 1911-ben a városi tanács gazdasági ügyosztályán osztályjegyzőként találjuk. 1922-től városi I. osztályú aljegyző. 1929-ben a Szeged Városi Tanács tanácsnoka. 1932-ben az elnöki osztály vezetője, I. osztályú aljegyző, tb. tanácsnok. 1932-ben a gazdasági ügyosztály előadója, városi tanácsnok. 1941- ben a gazdasági osztály előadója. 1942-ben Szeged Pacsirta u. 11. sz. alatti lakos, gazdasági ügyosztályvezető helyettes. A Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. 280. Őrhalmi család 1. Müller család. 13. Őrhalmi József (Szeged, 1807. máj. 12.—?) A nemesi származású Müller család leszármazottja. Atyja talán István volt és ez esetben az anyja Bogyó Erzsébet. Iskoláit Szegeden végezte. A gimnáziumot a piaristáknál 1821-től kezdődően. Középiskolái befejezése után a budapesti egyetemen folytatta tanulmányait és annak jogi karán ért el abszolutóriumot. Majd joggyakorlatra ment és 1841-ben ügyvédi oklevelet szerzett Budapesten. 1843-ban Csongrád megye pénztárnoka. 1847-ben nevét Szegvárott Müller-ről Őrhalmi-ra változtatja. 1845. aug. 28-án Csongrád megye számvevője Kisteleken. 1850-ben ügyvédi jövedelmi kimutatást terjeszt elő. 1856—1857-ig Szeged-Felső- város 1119. sz. alatti lakos. 1859-ben a Szegedi Belvárosi Kaszinó tagja, Csognrád megye táblabírája és rendes törvényszéki ülnöke. Nem kizárt, hogy azonos az 1867-ben főszolgabírói állást betöltő csongrádi lakossal. Kétszer nősült. Első házasságában felesége volt Hacker Terézia, akit Szegeden 1845. aug. 28-án vett feleségül. Annak elhalálozása után 1857. aug. 10-én feleségül vette Otskay Teréziát. 89. Őrhalmi Lajos (Szeged, 1921.—Szeged, 1893. dec. 8.). Nem kizárt, hogy atyja István volt és anyja Bogyó Erzsébet, amely esetben öccse lenne az előbb említett Őrhalmi Józsefnek. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1829—1838-ig. Azután a budapesti egyetem jogi karára iratkozott be, abszolutóriumot szerzett, majd joggyakorlatra ment és 1841-ben ügyvédi vizsgát tett Budapesten. 1840-ben a megye nemes testőrnek jelöli. Ügyvédi oklevelét Szegeden mutatta be és itt kezdte meg ügyvédi gyakorlatát. Előzőén Csongrádon központi esküdt, majd központi aljegyző volt. Háztulajdona volt Szeged-Felsővároson, amely az árvizet is átvészelte. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak már 1848 előtt is tagja volt és annak átszervezése után is tagja lett. 1861. máj. 5- én városi főjegyzővé választják. 1864. nov. 6- án a Belvárosi Kaszinó jegyzője, pénz- és könyvtárosa. 1864. máj. 18-án a kaszinó színügyi igazgatói választmányának tagja. 1868. jún. 2-án a visszaállított Szeged Csongrádi 1848-as Honvéd Segítő Egylet alelnöke. 1868. márc. 15-én az alakuló Szabadelvű Kör választmányi tagja. 1866—1874-ig a Belvárosi Kaszinó alelnöke, 1874—79-ig igazgatója. 1884-ben résztvesz Tisza Lajos gróf búcsúztatásán. Amikor a bíróságokat újjászervezik, 1871. dec. 29-én kinevezik a szegedi kir. törvényszék bírájává. 1893-ban Iskola u. 23. sz. alatti lakos. Szegeden valószínűleg 1844-ben házasságot kötött Réthy Mária Jozefával. 41, 89, 106, 110, 118, 183, 145, 268. 208
