Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
O
OSZTROVSZKY ÖKÖL jún. 12-én a szegedi kaszinó búcsúebédet ad tiszteletére és díszkísérettel megy a vasútig. Halálakor Szeged város megrendeli festményét. Szegeden utca hirdeti nevét. A II. oszt. Vaskorona Rend vitéze. 1901-ben mozgalom indul annak érdekében, hogy a budapesti Kerepesi temetőben jeltelen sírján emléket állítsanak. 23, 25, 34, 37, 39, 39, 39, 41, 41, 42, 42, 43, 43, 43, 43, 43, 44, 44, 44, 45, 46, 46, 46, 46, 47, 47, 47, 48, 48, 48, 50, 50, 51, 51, 51, 52, 52, 54, 54, 54, 54, 54, 56, 58, 64, 65, 65, 66,66, 66, 66, 67, 68,68, 68,69, 72, 72, 74, 74, 83, 84, 88, 91, 100, 103, 105, 105, 105, 106, 106, 106, 107, 109, 109, 111, 112, 112, 112, 115, 117, 117, 118, 119, 120, 120, 120, 120, 120, 120, 121, 121, 122, 122, 122, 123, 124, 126, 127, 131, 131, 131, 131, 132, 132, 134, 134, 136, 136, 136, 136, 136, 136, 137, 137, 137, 137, 137, 138, 138, 139, 141, 141, 141, 142, 142, 142, 142, 143, 143, 143, 143, 143, 144, 144, 145, 145, 146, 146, 147, 148,148, 148, 148, 148, 148, 148, 149, 149, 151, 152, 153, 173, 175, 175, 177, 177, 178, 178, 183, 185, 186, 193,200, 201, 201, 202, 202, 212, 212, 236, 238, 238, 244, 293, 294, 296/102. Osztrovszky József (Szeged, 1786.—Szeged, 1854. jún. 30.) anyja utóneve Erzsébet volt. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte. Eredetileg ipari pályára készült és mészárosmester lett. Amikor 1833-ban Széchenyi István Szegeden járt és Algyőre ment ki, elkísérte őt az útján. Ekkor történt az, hogy Széchenyi megcsodálta botját, mire Osztrovszky azt neki ajándékozta, Széchenyi pedig egy gyűrűvel re- vanzsálta magát. Naplójában Széchenyi ekkor még mint „Fleischauer” tünteti föl. 1842-ben Szeged választott polgára volt. Ugyanebben az esztendőben halt meg a felesége 65 éves korában. A Szeged Csongrádi Takarékpénztárnak 1845-ben alapító részvényese lett. A Szeged- Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Szeged, Felsővároson 1010. szám alatt lakott. Ebben az időben már szegedi kórházgondnok volt, intézeti felügyelő. Valószínűleg Szegeden kötött házasságot, feleségül véve az egyébként Sopronból származó Hohenegger Erzsébet Teréziát, amely házasságból Jozefa, József, Franciska és Terézia gyermekei származtak. 23, 23, 25, 26, 41. Osztrovszky Mária (Hódmezővásárhely, 1849.—?) atyja József hétszemélynök, anyja Palásty Leopoldina volt. Iskoláit Szegeden végezte. 1963. aug. 15-én a Szeged-Belvárosi Kaszinó műkedvelő társaságának tagja. 1864. március 3-án a kaszinóban gyermekhangversenyen szerepel mint énekes. Műkedvelői kaszinói színjátszó. 1866. jan. 6-án ismét szerepel kaszinói hangversenyen zongorával és énekkel. Iskolázott hangja volt. A Szegedi Nőegylet babérkoszrúval jutalmazta szereplését. 1866. szept. 12-én ugyancsak mint műkedvelő színésznő szerepel. Szegeden 1869. szept. 20-án házasságot köt Heszlényi Gyula szegedi mérnökkel. 120, 121, 123, 123. Ottovay István Lajos (Szeged, 1877. jan. 15.—Szeged, 1945. márc. 28.) atyja Károly vaskereskedő, anyja Papp Julianna. Iskoláit Szegeden a piaristáknál 1886—1894-ben végezte, utána a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet 1898-ban. Szegedre tért vissza és itt telepedett meg. Számos szegedi köz- és magánépület tervezője volt. Tőle származik a menház, a MÁV Leszámítoló Palota terve, az Ottovay-telep létesítése. A háborúban útászszázadosként szolgált. 1914-ben műépítész, m. kir. törvényszéki építési szakértő. 1932-ben a kőművesek és több vizsgáztató bizottságának tagja Szegeden. 1942-ben Szegeden Széchenyi tér 16. sz. alatt lakik. 1927- ben ő építtette meg a Szeged-Belvárosi Kaszinó nyári csarnokát. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Szegeden Ipar u. 12. sz. alatt született és a ház az édesanyja tulajdona volt. Szegeden kötött házasságot Tombácz Rózsa Juliannával, amely házasságból László, Gabriella, Lili, István és Endre gyermekei származtak. A szegedi Dóm tér 15. sz. alatti ház ugyancsak az ő tervezésére épült és e háznak kapu melletti falán emléktáblát helyeztek el megemlékezésül munkásságára. 220, 228, 280. Ottovay Károly János (Szeged, 1870. jan. 3.—Szeged, 1953.) atyja Károly vaskereskedő, anyja Papp Julianna. Iskoláit Szegeden végezte és a gimnázium alsó osztályait a piaristáknál. Majd kereskedelmi pályára lépve, kereskedőnek képezte ki magát. 1901-ben Szegeden vaskereskedőként találjuk, először Ipar u. 4. sz. majd Jókai u. 7. sz. alatt. 1917-ben Szegeden Tisza Lajos krt. 51. sz. alatt lakott és tartott, fönn kereskedést. 1929-ben a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. A Kereskedők Szövetkezetének elnöke. 1922—1926-ig a Kereskedelmi Kamara alelnöke, osztályelnöke. 1924-ben a Délmagyarországi Lap Vállalat Rt. elnöke. 1932-ben országgyűlési pótképviselő. 1942-ben részvénytársasági igazgató és szegedi, Klebels- berg-telepi háztulajdonos. Gróf. Klebelsberg tér 6. sz. alatti lakos. Háztulajdonos. Szegeden Korona u. 10. sz., Teleki u. 4. sz., ill. Klauzál tér 2. sz. alatt lakott. A „Szeged” Szabadkőműves Páholy tagja volt. Háromszor nősült. Első feleségét Szegeden 1897. január 4-én vette nőül és Popovics Hona Anna Mária volt a neve. Tőle később elvált és feleségül vette Kirch- mayer Karolát 1917. jún. 3-án, de tőle is elvált. Majd Nicsovics Olga lett a felesége Szegeden, 1928. szept. 27-én. Első házasságából született Ilona, Irén, Margit és Károly gyermeke. 280. Ököl Máté (Bajorország ?, 1804.—Szeged, 1871. május 30.) atyja János, anyja neve nem ismeretes. Iskoláit minden valószínűség szerint 207
