Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
N
NYARY NYÍL ASSY dús” megjelöléssel emlegetik. 1856. márc. 26-án násznagyként szerepel az egyik szegedi családnál. Ezt megelőzően telekbíró a városnál. 1861-től Szeged város főmérnöke. 1879-ben háza Szegeden Felsővároson, a Dugonics utcában áll és az árvíz után is megmaradt. 1865- ben a Széchenyi tér rendezésére kiírt pályázat egyik nyertese volt. Felesége Csikós Julianna, akitől György, Kornélia, Erzsébet és Bertalan gyermekei származtak. 91. Nyáry György (Szeged, 1882. okt. 16.— Szeged, 1942. szept. 11.) atyja György föld- birtokos, anyja Braun Rozália. Iskoláit Szegeden végezte, felsőkereskedelmi iskolai tanári oklevelet szerzett a budapesti egyetemen. 1907-től a szegedi felsőkereskedelmi iskola tanára. Később 1912-ig a túrócszentmártoni felsőkereskedelmi iskola tanáraként működött* megbízott igazgatóként is. 1912-ben a szegedi városi felsőkereskedelmi iskola igazgatója lett. 1914-től 1918-ig a 46-os gyalogezred keretében résztvett a világháborúban és a déli hadszíntéren harcolt. 1921-ben Boldogasszony sgt. 29. sz. alatt lakott. 1927-ben címzetes főigazgató. 1936-ban Szegedi Tankerületi Kereskedelmi Iskola női szaktanfolyamának és a kereskedelmi tanonciskolák általános tanulmányi felügyelője és szak előadója. 1940. körül nyugalomba vonult. Szegeden 1907. szept. 12-én kötött házasságot Czvip Jolán oki. tanítónővel, mely házasságból György, Jolán gyermekei származtak. 220, 280. Nyáry István (Szeged, 1823.—Szeged, ?) Szeged város bevett polgára volt és Szeged- alsóvárosi, majd pedig később Szeged-felsővárosi polgár és 1139. sz. alatti lakos. 1854-ben „Quaestor”-ként tartják nyilván. 1859-ben városi tanító volt és a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 1841. febr. 15-én Szegeden kötött házasságot Zombori Teréziával, majd neje elhalálozása után, ugyancsak Szegeden 1854. márc. 20-án Zombori Máriát vette feleségül. 91. Nyáry János (Szeged, 1847.—Szeged, 1896. máj. 16.) atyja János korcsmáros volt, anyja Vőneki Rozália. Iskoláit Szegeden járta, középiskolát a piaristáknál 1857—1865 között. Majd a nagyváradi jogi akadémiára ment jogot hallgatni, részben mint magántanuló 1868—1871 évek között. 1871. okt. 26-án bírói államvizsgát tett. 1871 novembertől 1874 novemberéig ügyvédjelölti gyakorlaton volt. Közben az aradi törvényszék Szegeden működő tanácsának tollnoka. 1875 szeptemberben tesz köz- és váltójogi ügyvédi vizsgát. 1875. okt. 2-án, az ügyvédi kamarák megalakulásakor a Szegedi Ügyvédi Kamarában Szeged székhellyel kéri fölvételét. 1879-ben a Szegedi Csónakázó Egyletnek és a Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja. Ügyvédi kamarai ügyész, honvéd hadbírószázados. A SzegedBelvárosi Kaszinó épületében lakik és innen temetik, amikor váratlanul meghal 49 éves korában szatymazi birtokán. A Szeged-Rókusi Népkör elnöke volt. Szegeden 1876-ban kötött házasságot Hankis Ilonával, amely házasságból Béla János Mária, Viktor, János és Irén Ilona gyermekei származtak. 159, 189, 194. Nyéky Mihály (1789.—Pest, 1862. dec. 21.) nyéki nemes. Középiskoláit talán Pozsonyban végezte, majd a pesti egyetemen folytatta tanulmányait és ügyvédi vizsgát tett. A család nemessége 1349-re megy vissza és 1817- ben újból elismertetett. 1827-től helytartótanácsi titkár. 1832-től helytariósági tanácsos. 1844. dec. 30-ig Szeged királyi biztosa a tisztújításon. 1849. jan. 14-étől helytartósági számvevőségi kegyes és egyéb alapítványok igazgatója. Az Egyetemi Nyomda és zálogházak felügyelője. 1856-ban a Pesti Nemzeti Színház egyik igazgatója. 1860-ban udvari tanácsos. 1854-ben kir. tanácsos. Meleg kapcsolata volt Széchenyi Istvánnal, akit többször fölkeresett és vele ebédelt. 55. Nyilassy Pál Gyula (Szeged, 1846. .jún.13.—- Szeged, 1919. márc. 8.) atyja Pfeilschiffer Pál kádármester, anyja Jenovai Terézia. Iskoláit Szegeden végezte, középiskolát a piaristáknál. Azután a budapesti egyetemen jogot hallgatott. 1868 júniusáig Pfeilschifter néven szerepelt ekkor névváltoztatást kért. 1872-ben ügyvédi oklevelet szerzett és diplomáját Szegeden 1872. szept. 20-án hirdettette ki. 1872. aug. 9-én nyit irodát Tükör u. 14. számú Reiner-féle házban. A szegedi és Szeged környéki betyárvilág fölszámolására Szegedre kiküldött törvényszék előtt számos esetben látott el védelmet, amely magatartásáért igazságügyi elismerésben és köszönetben részesült. Szegedi „Árpád” Szabadkőműves Páholynak tagja volt, majd főmestere. A Szegedi Csónakázó Egylet elnöke. Fiatal korában a Szeged-Belvárosi Kaszinó Ifjúsági Körének volt tagja, később pedig kaszinótag és annak titkára. Az 1876-os árvízveszélykor cselekvőleg működött közre a veszély elhárításában, mint a Szegedi Csónakázó Egylet tagja. Az 1879-es árvíznél résztvesz a mentési munkálatokban. Amikor 1875-ben megalakultak az ügyvédi kamarák a szegedi kamarába kérte fölvételét Szeged székhellyel. A Sszeged-Csongrádi Takarékpénztár kapualjában tábla említi nevét. A Takarék- pénztárnak felügyelőbizottsági elnöke volt. 1897—98-ban színházi páholybérlő. 1906. okt. 27-én ő is fogadta II. Rákóczi Ferenc hamvait, amelyet Szegeden keresztül szállítottak haza. 1906-ban lemond az ügyvédi gyakorlat folytatásáról. Felesége Kerék Berta Leona Adrienn Etelka Terézia volt. 140, 155, 159, 191, 192, 219, 237, 268, 955. Nyilassy Sándor (Szeged, 1873. dec. 2.— 203
