Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

B

BÁNHIDY BÁRDOSS Már fiatal leánykorában feltűnik a Szeged- Belvárosi Kaszinó báljain. Később Szegeden 1857. febr. 19-én férjhez megy raggambi Fluck Ferenc szegedi sóhivatali eladási igazgatóhoz, kitől Ferenc, Béla, Dezső, Erzsébet, Emília és Rózsa nevű gyermekei származnak. Leány­kori képe Fluck Dezső birtokában volt. 52, 214, 250/73, 296/73. Bánhidy Terézia (Szeged, 1841. ?—?) bán- hidi és simándi. József megyei főbiztos és Du­gonics Terézia leánya. A Szeged-Belvárosi Ka­szinó bálozó leánya. Házasságot köt Szegeden 1861. szept. 15-én a szegedi Folyammérnöki Hivatal főnökével Szojka Gusztávval, mely házasságból Gizella, Terézia és Ilona nevű leánygyermekek származtak. 1895-ben még szerepel a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényeseként. 52, 214. Barabás Ede. 1908-ban műszaki gyakornok a MÁV miskolci üzletvezetőségénél. 1909-ben Kassán MÁV mérnök. 1910-ben Kisújszállá­son mérnök. 1911-ben miskolci MÁV osztály­mérnök. 1914-ben Zilahon MÁV mérnök. 1920-ban feltehetően optált Magyarország ja­vára és áttelepülve Szegedre helyezték. Itt 1927-ben MÁV felügyelő, 1929-ben főfel­ügyelő. Szeged, Oldal u. 2 szám alatti lakos. 1933-tól MÁV műszaki tanácsos, a debreceni MÁV Üzletvezetőségen. Itt szolgál 1937-ig. Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. 273. Baranyai Gyula (Alpestes, 1859. ?—Szeged, 1932. jún. 20.) eredetileg: Ánmüller. Tanító. Károly Hunyad megyei alpestesi birtokos és körjegyző fia. Népiskoláit szülőhelyén, közép­iskolát a szászvárosi főgimnáziumban végzett. Déván az állami Tanítóképző Intézetben szer­zett tanítói képesítést. 1879—1880-ban Nagyá­gon tanít, majd 1882-ben a budai pedagogium- ban polgári iskolai tanár képesítést szerez. 1882—1883-ban Csallóköz-Somorján segédta­nár, 1883—1886-ban pedig Huszton állami fel­sőnépiskolai igazgató. 1886—1896-ban Nagy­szőlősön, 1896—1922. években pedig a sze­gedi III. kér. m. kir. állami polgári fiúiskola felügyelő-igazgatója. Ezen állásából vonul nyu­galomba 1923-ban. Feltehetően Nagyszőlő­sön kötött házasságot Quinz Emíliával, kitől Zoltán (fi888) és Erzsébet gyermekei szár­maztak. Még nyugalomba vonulásának évé­ben elhelyezkedik a Szeged-Belvárosi Kaszinó­ban könyvtárosként. Az egyesület könyvtárát és irattárát szakszerűen rendezte. 1925-ben az ő javaslatára határozza el az egyesület alapí­tása 100 éves évfordulójának méltó ünneplését, s így Czímer Károly kaszinótörténete is vég­eredményben e kezdeményezésére vezethető vissza. Oktató munkája mellett széles körű irodalmi tevékenységet is fejtett ki. Szegeden is publikált a Szeged és Vidéke napilapban és az iskolai értesítőben, önálló munkái közül Szegeden jelent meg „A polgári iskolák re­formja”, „A polgári iskolák nyomtatványai”, a „Szépírási gyakorlatok”, „A polgári iskolák reformja s a gazdasági oktatás”, az „Egységes középiskola”. Kiegészítik eme publikációkat a Czímer Károly: A Szeged-Belvárosi Kaszinó százéves története című munkában közzétett önálló dolgozata: „A Szegedi Kaszinó könyv­tára és tisztikata”. 226, 230, 231, 233, 233, 263, 265, 267, 271, 271. p. utáni képtábla, 273. Barcsay Károly Zoltán Gyula (Szeged, 1875. okt. 15.—Szeged, 1954. ?) margitai és klára- falvai. Károly gyógyszerész és Pfanschmidt Gizella fia. Iskoláit Szegeden, középiskolát a piarista főgimnáziumban végezte. Gyógysze­rész oklevelet a Budapesti Tudományegyete­men 1907-ben szerzett. Gyakorlaton először Budapesten, majd atyjának szegedi, „Az Isteni gondviseléshez” címzett gyógyszertárában volt. Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített és tartalékos hadnagyként szerelt le. A Szegedi Úszó Egyletnek 1919-ben elnöke. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak 1927. évtől tagja. Atyja elhalálozása után annak gyógyszertárát 1913-ban veszi át. Hutter Júliával köt házas­ságot Szegeden, 1904. márc. 19-én, kitől Kál­mán és Károly nevű gyermeke származott. Gyógyszertárát Később István örökbefoga­dott fia vitte tovább. Élete vége felé a gyógy­szerészi gyakorlattól visszavonult. 83, 273. Bárdoss Béla István (Eger, 1874. máj. 25.— Szeged, 1940. aug. 27.) lénárddaróczi, Borsod, majd Heves megyei nemesi családból való Ist­ván megyei irodaigazgató és Boát Etelka fia. Iskoláit (talán) Egerben végezte. Szegeden nincs nyoma középiskolai tanulmányának. Feltehetően négy középosztállyal ment a Lu- dovika Akadémiára, ahol 1892/3-ban had­naggyá avatták. Csapatnál szolgált tizenegy évig, majd leszerelt. 1903-ban (?) Kecskemé­ten a jogakadémián hallgatott jogot és tett államtudományi államvizsgát. Majd levéltá­rosi szakvizsgát tesz Budapesten. Ezután Sze­geden kilátásba helyezték részére a városi aljegyzői állásra való jelöését és 1906-ban megválasztották. A Színügyi Bizottságnak is tagja lesz és a jegyzői teendőket is ellátja. 1913-ban osztályjegyzővé választják és a kö­vetkező évben aljegyző lesz. Az első világhá­borúban mindvégig katonai és jórészt front­szolgálatot teljesít, majd népfelkelő százados­ként szerel le. Bekapcsolódik a szegedi ellen- forradalmi szervezkedésbe, tagja lesz az ABC- nek, majd annak végrehajtó bizottsági tagja. A városi tisztviselőkből külön századot, a „Bárdoss-századot” szervezi, amely 41 tiszt­ből és 148 főnyi legénységi állományú egyén­ből áll. A szakszervezeti mozgalom ellensú­lyozására megalakítja a „városi Alkalmazottak 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom