Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
M
MUNKÁCSY MURÁNYI eredetileg tehát szabómester volt, férfiruhakészítő. 1867-ben hirdeti, hogy a koronázás alkalmával a nép közé szórt pénzek közül két ezüstérme kirakatában megtekinthető. Háza az Iskola utca, 5. sz. alatt állt. Ismerjük 1865-ből származó fényképét Bietlertől. 1868-ban a Szabadelvű Kör választmányi tagja. 1871-ben a fiatal Zombori Antal ügyvéd irodáját az Iskola utcai házába teszi át, mely az „Arany Oroszlán kávéház” ellenében állt. Ebben az időben kiskörúti (ma Lenin krt.) vendéglős. A Szegedi Polgári Dalárda elnöke 1877—1880-ig 1879- ben városi képviselő és az árvízvédelmi tevé- kedéséért belügyminiszteri elismerésben részesül. Háza az árvíz után is áll. Amikor az árvíz után Szegedet francia küldöttség látogatja meg, e küldöttség fogadóbizottságának tagja. 1879 után a Szabadkai útra, a mai Petőfi Sándor sgt. 2. sz. alá költözik. Szegeden 1850. január 21-én Dolecskó Mária lesz a felesége. E házasságból Erzsébet és Vilma leánya származott. 145. Munkácsy Flóra (Baja, 1836. ápr. 29.—Budapest, 1906. okt. 1.) atyja Gaidler Pál színész volt és így leánya is Gaidler Flóra Eufrozina Mária nevet viselt. Anyja Mészáros Anna volt. A Munkácsy név felvett színészneve volt. Iskolái elvégzése után színipályára lépett Nagyváradon és Aradon 1853-ban. De már ez évben a pesti Nemzeti Színháznak művésznője. 1855-ben Wienben tanul. 1901-ben visszavonul a színpadtól. A szegedi társaságnak többször voll vendége. 1858-ben Feleky Miklós színész felesége lesz, akitől Endre Pál Willybald és Pál Miklós János gyermekei származtak. 128,128,128,128,205. Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. febr. 20.—Ende- nich elmegyógyintézetében, 1900. május 1.) atyja Lieb Mihály sóhivatali mázsamester volt. anyja Reök Cecília. Kisgyermek korában szüleivel Miskolcra költözik, ott meghal az atyja és akkor Békéscsabára kerül anyai nagybátyja Reök István ügyvéd gondozásába. Nevezett az elemi iskolák elvégzése után inasnak adja egy asztaloshoz, ahol 1858-ban fölszabadul segédnek. 1858—1861-ig Nagykárolyban mint segéd működik, majd később szobafestőként. Végül Békés-Gyulán rajz- és festőtanuló lesz. Pestre kerül és itt már festészetet tanul. 1865—1866- ig Wienben a Képzőművészeti Akadémián tökéletesíti magát az előkészítői osztályon, majd tovább megy Münchenbe, Düsseldorfba, Párisba. 1868-ban változtatja nevét a születési helye után Munkácsy-ra. 25 éven át Párisban dolgozik, vagyonra tesz szert, saját palotájában lakik és kitüntetések tömegével halmozzák el. 1880. dec. 12-én nemesi rangra emelik, „munkácsi” nemesi előnévvel. 1891. okt. 24-én Szegedre jön, a Belvárosi Kaszinó megnyitásán résztvesz az új székházban. Családtagjainál — Reök — száll meg és egy vendéglőben találkozott az akkor itt működő Tóth Molnár Ferenc szegedi festővel. Október 25-én kimegy Felsőtanyára, ahol típusokat rajzol a készülő nagy festményéhez, a „Honfog- lalás”-hoz. A kaszinóban lakomán köszöntötték. Képei kerültek Szegedre, utcát neveztek el róla Szegeden 1880ban. Mellszobra áll a Nemzeti Emlékcsarnokban. 1897- ben elmebetegség üt ki rajta és ekkor szállítják a Bonn melletti Endenichbe. Tetemét hazahozzák és Budapesten, a Kerepesi úti temetőben temetik el. 1874. aug. 5-én nőül veszi Papier Cecília, özv. De la Marches bárónőt, akitől Izabella leánya származott. 186, 186, 186, 188, 208. Muntyán István (Szeged, 1869. dec. 29.— Szeged, 1943. aug. 17.) atyja János cs. kir. százados volt. Anyja Róth Mária. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1880—1888-ig. Érettségi vizsgájának letétele után a budapesti tudományegyetem jogi karára iratkozott be és ott megszerezvén az abszolutóriumot, joggyakorlatra az igazságszolgáltatás keretében helyezkedett el. 1893-ban szegedi kir. törvényszéki joggyakornok. 1896-ban fehértemplomi t. széki jegyző, 1898-ban albíró, 1902-ben facseti járásbíró, 1911-től temesvár kir. törvényszéki bíró. Itt érte Trianon és a hűségeskü megtagadása folytán opcióval került a trioanoni Magyarország területére, ahol ugyancsak a bíróság keretében helyezkedett el. 1924-ben a Szeged Felsővárosi Levente Egyesületnek volt elnöke. 1929-ben szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1931-ben a szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Jog- és államtudományi karán a jogtudományi Államvizsga Bizottság külső tagja. 1932-ben szegedi kir. ítélőtáblái tanácselnök. 1942-ben nyugállományú magyar kir. ítélőtáblái elnök, és ekkor Klauzál tér 5. sz. alatti lakos. Kétszer nősült, első felesége Zech Hermina volt, a második pedig Pertsch Mária. Az első házasságából Gizella és Emília leánygyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1930-ban Horváth Mihály u. 3., majd 1933-ban Teleki u. 8. sz. a. lakott. Muntyán Valér (Versec, 1863. dec. 8.—Szeged, 1953. szept. 30.) atyja János cs. k. százados, anyja Róth Anna. Iskoláit valószínűleg szülőhelyén végezte. 1911-ben a m. kir. Államvasutak keretében találjuk a Szegedi Üzletvezetőségen a Forgalmi és a Kereskedelmi Osztályon főellenőrként. Ekkor Szegeden, Teleki u. 8. sz. alatt lakott. 1927-ben iskolaszéki elnök volt, 1929-ben MÁV Főintéző, földbirtokos Királyhalmán. Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Később MÁV főellenőr és ebből az állásból megy nyugállományba. Szegeden 1891-ben kötött házasságot Goller Emíliával. 279. Murányi Ignác (?—Temesvár ? 1869. jún. 22.) atyja Kultherer Ignác, cs. kir. százados. Murányi előnevű nemesi családból származott. A nemesség még 1782. szept. 6-ról ered, II. Józseftől adományozva. 1848-ban a Temesvári Közbiztonsági Választmány tagja márc. 21-én, április 4-én Temes megye másodalispánja. 1848-ban névváltoztatás folytán „Kultherer” névről a „Murányi” 195
