Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)

M

MUNKÁCSY MURÁNYI eredetileg tehát szabómester volt, férfiruha­készítő. 1867-ben hirdeti, hogy a koronázás al­kalmával a nép közé szórt pénzek közül két ezüstérme kirakatában megtekinthető. Háza az Iskola utca, 5. sz. alatt állt. Ismerjük 1865-ből származó fényképét Bietlertől. 1868-ban a Sza­badelvű Kör választmányi tagja. 1871-ben a fiatal Zombori Antal ügyvéd irodáját az Iskola utcai házába teszi át, mely az „Arany Oroszlán kávéház” ellenében állt. Ebben az időben kis­körúti (ma Lenin krt.) vendéglős. A Szegedi Polgári Dalárda elnöke 1877—1880-ig 1879- ben városi képviselő és az árvízvédelmi tevé- kedéséért belügyminiszteri elismerésben része­sül. Háza az árvíz után is áll. Amikor az árvíz után Szegedet francia küldöttség látogatja meg, e küldöttség fogadóbizottságának tagja. 1879 után a Szabadkai útra, a mai Petőfi Sán­dor sgt. 2. sz. alá költözik. Szegeden 1850. ja­nuár 21-én Dolecskó Mária lesz a felesége. E házasságból Erzsébet és Vilma leánya szár­mazott. 145. Munkácsy Flóra (Baja, 1836. ápr. 29.—Budapest, 1906. okt. 1.) atyja Gaidler Pál színész volt és így leánya is Gaidler Flóra Eufrozina Mária nevet viselt. Anyja Mészáros Anna volt. A Munkácsy név felvett színészneve volt. Iskolái elvégzése után színipályára lépett Nagyvára­don és Aradon 1853-ban. De már ez évben a pesti Nem­zeti Színháznak művésznője. 1855-ben Wienben tanul. 1901-ben visszavonul a színpadtól. A szegedi társaságnak többször voll vendége. 1858-ben Feleky Miklós színész felesége lesz, akitől Endre Pál Willybald és Pál Miklós János gyermekei származtak. 128,128,128,128,205. Munkácsy Mihály (Munkács, 1844. febr. 20.—Ende- nich elmegyógyintézetében, 1900. május 1.) atyja Lieb Mihály sóhivatali mázsamester volt. anyja Reök Cecília. Kisgyermek korában szüleivel Miskolcra költözik, ott meghal az atyja és akkor Békéscsabára kerül anyai nagy­bátyja Reök István ügyvéd gondozásába. Nevezett az elemi iskolák elvégzése után inasnak adja egy asztaloshoz, ahol 1858-ban fölszabadul segédnek. 1858—1861-ig Nagykárolyban mint segéd működik, majd később szo­bafestőként. Végül Békés-Gyulán rajz- és festőtanuló lesz. Pestre kerül és itt már festészetet tanul. 1865—1866- ig Wienben a Képzőművészeti Akadémián tökéletesíti magát az előkészítői osztályon, majd tovább megy Münchenbe, Düsseldorfba, Párisba. 1868-ban változ­tatja nevét a születési helye után Munkácsy-ra. 25 éven át Párisban dolgozik, vagyonra tesz szert, saját palotájá­ban lakik és kitüntetések tömegével halmozzák el. 1880. dec. 12-én nemesi rangra emelik, „munkácsi” nemesi előnévvel. 1891. okt. 24-én Szegedre jön, a Belvárosi Ka­szinó megnyitásán résztvesz az új székházban. Család­tagjainál — Reök — száll meg és egy vendéglőben talál­kozott az akkor itt működő Tóth Molnár Ferenc sze­gedi festővel. Október 25-én kimegy Felsőtanyára, ahol típusokat rajzol a készülő nagy festményéhez, a „Honfog- lalás”-hoz. A kaszinóban lakomán köszöntötték. Képei kerültek Szegedre, utcát neveztek el róla Szegeden 1880­ban. Mellszobra áll a Nemzeti Emlékcsarnokban. 1897- ben elmebetegség üt ki rajta és ekkor szállítják a Bonn melletti Endenichbe. Tetemét hazahozzák és Budapesten, a Kerepesi úti temetőben temetik el. 1874. aug. 5-én nőül veszi Papier Cecília, özv. De la Marches bárónőt, akitől Izabella leánya származott. 186, 186, 186, 188, 208. Muntyán István (Szeged, 1869. dec. 29.— Szeged, 1943. aug. 17.) atyja János cs. kir. százados volt. Anyja Róth Mária. Iskoláit Szegeden végezte, gimnáziumot a piaristáknál 1880—1888-ig. Érettségi vizsgájának letétele után a budapesti tudományegyetem jogi kará­ra iratkozott be és ott megszerezvén az abszo­lutóriumot, joggyakorlatra az igazságszolgál­tatás keretében helyezkedett el. 1893-ban sze­gedi kir. törvényszéki joggyakornok. 1896-ban fehértemplomi t. széki jegyző, 1898-ban albíró, 1902-ben facseti járásbíró, 1911-től temesvár kir. törvényszéki bíró. Itt érte Trianon és a hűségeskü megtagadása folytán opcióval került a trioanoni Magyarország területére, ahol ugyancsak a bíróság keretében helyezkedett el. 1924-ben a Szeged Felsővárosi Levente Egyesületnek volt elnöke. 1929-ben szegedi kir. ítélőtáblái bíró. 1931-ben a szegedi m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Jog- és ál­lamtudományi karán a jogtudományi Állam­vizsga Bizottság külső tagja. 1932-ben szegedi kir. ítélőtáblái tanácselnök. 1942-ben nyug­állományú magyar kir. ítélőtáblái elnök, és ekkor Klauzál tér 5. sz. alatti lakos. Kétszer nősült, első felesége Zech Hermina volt, a második pedig Pertsch Mária. Az első házas­ságából Gizella és Emília leánygyermekei származtak. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. 1930-ban Horváth Mihály u. 3., majd 1933-ban Teleki u. 8. sz. a. lakott. Muntyán Valér (Versec, 1863. dec. 8.—Sze­ged, 1953. szept. 30.) atyja János cs. k. száza­dos, anyja Róth Anna. Iskoláit valószínűleg szülőhelyén végezte. 1911-ben a m. kir. Állam­vasutak keretében találjuk a Szegedi Üzlet­vezetőségen a Forgalmi és a Kereskedelmi Osz­tályon főellenőrként. Ekkor Szegeden, Teleki u. 8. sz. alatt lakott. 1927-ben iskolaszéki el­nök volt, 1929-ben MÁV Főintéző, földbir­tokos Királyhalmán. Szeged-Belvárosi Ka­szinó tagja. Később MÁV főellenőr és ebből az állásból megy nyugállományba. Szegeden 1891-ben kötött házasságot Goller Emíliával. 279. Murányi Ignác (?—Temesvár ? 1869. jún. 22.) atyja Kultherer Ignác, cs. kir. százados. Murányi előnevű ne­mesi családból származott. A nemesség még 1782. szept. 6-ról ered, II. Józseftől adományozva. 1848-ban a Te­mesvári Közbiztonsági Választmány tagja márc. 21-én, április 4-én Temes megye másodalispánja. 1848-ban névváltoztatás folytán „Kultherer” névről a „Murányi” 195

Next

/
Oldalképek
Tartalom