Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
L
LÖTE LUDVIG Löte József (Maroscsúcs, 1859. márc. 19.—- Bp., 1938. júl. 13.) illyefalvi nemes. Szülei nevét nem ismerjük. Iskolái elvégzése után a Kolozsvári Tudományegyetemen tanul tovább, annak orvosi fakultásán 1874—1879-ig és 1879-ben orvos doktori diplomát szerez. 1883—1890-ig a bp.-i Tudományegyetem tanársegéde az általános kór és gyógyszertan tanszéken. 1887- ben magántanárrá habilitálják. 1890—1920-ig egyetemi nyilvános rendkívüli tanár és 1893- ban nyilvános rendes tanár Kolozsvárott. Itt maradt ebben az állásban egészen 1919-ig, amikor a románoknál a hűségeskü megtagadása miatt Magyarországra került, az ország javára optált és az egyetemnek Szegedre történt elhelyezése után, 1921—1927-ig szegedi egyetemi tanár. Egyike volt azoknak, aki annak érdekében fáradozott, hogy a Ferenc József Tudományegyetemet Szegedre helyezzék el. Annak dékánja volt, prodékánja, rektora, prorektora. 1927-ben került nyugdíjba. Számos tudományos társaságnak tagja volt, szakíró. Felesége Bodó Ilona. A házasságából Éva és László gyermekei származtak. 279. Lövész Antal atyját Löwingernek hívták. Feltehetően ő maga is, 1899-ig Löwinger nevet viselte, amikor is névváltoztatást kért. Iskoláit feltehetően Szegeden végezte. 1876. júl16-tól a Szeged Csongrádi Takarékpénztár gyakornoka, majd számtisztje, ellenőre, segédkönyvelője, könyvelője, végül pénztárnoka. 1879-ben részt vett az árvíz elleni védelemben. Szeged Csongrádi Takarékpénztár Váltó osztályának főnöke volt legutóbb. 1895—1907-ig a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd pénztárosa, a Szegedi Csónakázó Egylet tagja, a Szegedi Kereskedő Ifjak Társulatának elnöke. Szeged törvényhatósági bizottságának tagja. Az ún. Lövész-házak tuljadonosa a Berzsenyi utcában. 1911-ben Szatymazi Ártérzi Fürdő Rt. felügyelőbizottsági tagja, a Magyarországi Testedző Egyesületek Szövetségének alelnöke, a Szegedi Termény és Áruforgalmi Rt. igazgatósági tagja. A Szegedi Kereskedők Kenyérgyára Rt. igazgatósági elnöke. A DMKE Elnöki Tanácsának tagja. Takarékpénztári cégjegyző. 1911-ben Szeged, Tisza Lajos krt. 14. sz. alatt lakott. Minden ifjúsági mozgalomnak és a sportnak lelkes híve és pártolója volt. Szegeden 1915-ben nősült. Nem ismeretes, hogy voltak-e gyermekei. 191 195,269,271. Lövészy György (?, 1825.—Budapest, 1895. dec. 28.) iskoláit és valószínűleg az egyetemet Budapesten végezte. Később ügyvédi vizsgát tett. Eredetileg 1848-ban a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak segédhivatalnoka volt. Később azonban átment a bírói pályára. 1859. júl. 7-án kinevezik a szegedi bir. jegyzőnek. Szegeden Búzapiacon volt lakása, a Kátay-ház bérlője. A Szegedi-Belvárosi Kaszinónak tagja. 1870. után Pestre költözik és ügyvédként dolgozik, jóhírű irodát fejlesztett ki. Neves klientúrára tett szert. Több ismertté vált ügyvéd és neves bíró nála töltötte gyakorlati idejét. Szakíró. 90. Lővey Klára 1. Leövey Klára. 60. Löw Lipót (Csernahoda, 1811. máj. 22.— Szeged, 1875. okt. 13.) Atyja Mózes, anyja Mayer Borbála volt. Iskoláit Kismartonban végezte, majd talmud tanulmányokat folytatott Trebitsben, Kolinban és Lipcsében. 1835- ben nyer rabbiképesítést. Rosnitzban tanító lesz, majd nevelő Pesten, 1837-ben Pozsonyban és 1839—1840-ben. Itt az egyetemen pedagógiát hallgat. 1840. júl. 18-án főelemi- iskolai tanítói oklevelet kap. 1841—1846-ig Nagykanizsán rabbihelyettes, majd rabbi. 1846-tól Pápán működik mint rabbi. 1849-ben a Neugebäude foglya. 1850-ben Szegedre kerül főrabbiként. 1851-ben elhárítja a szentbeszédeinek cenzúrázását. Ennek következtében Szegeden internálják. Ő volt az első, tudományosan képzett magyarországi rabbi és első, aki a szószéken magyarul beszélt. Eredményesen harcol az emancipációért. A zsidóság egyik szervezőjének előharcosa. Magyar- országon a szabadságharcban tábori lelkész. Folyóirat szerkesztő és számos tudományos mű szerzője. Szeged Csongrádi Takarékpénztár választmányi tagja. Halála után főbb munkáit 5 kötetben adják közre 1889—1900-ig. 1863-ban a Bonyhády által diktált hitközségi szervezetet újjal cseréli fel. 1865. szept. 24-én megünnepli lelkészi 25. éves jubileumát. Ekkor kerül sor a Löw könyvtár alapítására. 1867. okt. 13-án meghívják a Berlini Hittudományi Iskola igazgatójának. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak választmányi tagja. A Szabadelvű Kör választmányi tagja. A Szegedi Történelmi Társulat alapításán fáradozik. Szeged város közgyűlésének tagja. 1912—41 években utca viselte nevét. Kétszer kötött házasságot. Első neje Schwab Leontin volt, akivel Pesten 1842. jún. 26-án kelt egybe. Másodszor Réd- lich Babettet vette nőül, 1853. ápr. 17-én Ó-Kanizsán. Házasságából Immánuel és Rebekka továbbá Tóbiás, Sámiel, Tivadar, Vilmos gyermekei születtek. 110, 145, 149, 180, 180, 180. Löwinger Antal 1. Lövész Antal. 269. Ludvigh család feltehetően a Szepességben otthonos volt családnak a Délvidékre származott ága, amely nevét hol Ludvighnak, hol Ludwigh-nak írta. 260/335. Ludvig János (Algyő, 1862.—Szeged ?, 1907. ?) atyja az algyői uradalom inspektora volt és annak ellenére, hogy módjában állt gyermekeit taníttatni, hogy ne legyenek kénytelenek németül megtanulni, nem taníttatta gyermekeit. így Ludvig János sem végzett 179
