Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KOVÁCS KOVÁCS ben a ház egy részének lebontását rendelte el a főbíró. Kellemetlenség lett, mert az akkor már özvegy asszony összes gyermekeivel fölvonult a főbíró elé, mire az rendeletét visszavonni kényszerült. Felesége Kiss Katalin jómódú földmíves családból származott Szőreg- ről. E házasságból született 12 gyermek, akik közül ismert István, Erzsébet, Rózsa, Ferenc és József. 80. Kovács István (Csongrád, 1797.—Szeged, 1843.) talán barkói nemesi előnévvel. Atyja Ferenc asztalos, anyja Futó Kovács Anna volt. Iskoláit talán Csongrádon végezte és mesterséget tanult, feltehetően asztalosmesterséget, majd pedig az orgonaépítést, amiből következtethetően zeneértő is volt. Tudunk arról, hogy 1835-ben ajánlatot tett orgona újjáépítésre, illetve építésre az egri érseknek. Felesége Széka Rozália volt, akivel valószínűleg 1824- ben kötött házasságot, talán Szegeden. E házasságból születtek Antal, Magdolna, Emília, István Ferenc, Flórián, László, Erzsébet Cecília gyermekei. Czímer utónevét tévesen Jánosként említi. 90. Kovács István (Szeged, 1822. jún. 24.—Szeged, 1902. márc. 24.) atyja István kovácsmester volt. Anyja Kéri Anna. Iskoláit Szegeden végezhette és kőművességet tanult, nyilván inasként és segédként dolgozott míg mester lett és építész. Életrajzát ő maga is megírta. Nagyobb részt önmagát képezte később magasabb fokra. Német- és olaszországi vándorútra ment. Megfordult építészeti akadémiákon is. A Szeged-Belvárosi Kaszinónak tagja volt. Mayer Ferdinánd ún. „Fekete-ház”-ának építője volt. A Magyar Tudományos Akadémiának 100 aranyat bocsátott rendelkezésére egy pályadíj céljára. A Szegedi Történeti Társulat alapítását szorgalmazta. Viszonylag nagy könyvtárral rendelkezett. A szegedi régi épületekből kikerülő kövek megmentője volt. Képét nejével együtt Joó Ferenc festő örökítette meg. 1854. febr. 15-én kötött házasságot Pozsgai Veronikával. E házasságból József, István, László, Vilma, Ilona és Rozália gyermekei származtak. E két helyen az utónév tévesen „József”. 81, 90, 98, 115, 117, 117, 149, 173, 183, 203, 204, 205, 252/113, 259/321, 294. Kovács Istvánná Lásd Kiss Katalin alatt! 80. Czímer tévesen helyette menyét, Kéri Annát említi. 80. Kovács Istvánná Lásd Pozsgay Veronika 259/321. Kovács János (Szeged, 1852. ápr. 25.—Szeged, 1918. jan. 1.) atyja Mihály, anyja Vetró Éva. Iskoláit Szegeden végezte és eredetileg festőnek készült, de később középiskoláinak befejezése után 1878-tól a budapesti Tudományegyetemen jogot és bölcseletet hallgatott, és ügyvédnek készült. 1878-ban már Szeged város tb. jegyzőjeként említik, majd a Magyar Kir. Postához megy és 1880-ban ott találjuk szolgálatban Szegeden. Előrehaladva a pályán 1918-ban posta- és távírdafelügyelő. Irodalmilag is tevékeny volt, publicista, számos Szegedről szóló dolgozata van. Tagja volt a Szeged-Belvárosi Kaszinónak. Előkészítője volt a Szegedi Történelmi Társulat alapításának, amely azonban nem jött létre. Szegeden, Bástya u. 15. sz. alatt lakott. Tagja volt a szegedi Árpád Szabadkőműves Páholynak is. Etnográfusként is ismert volt. Abafi Gizellát vette feleségül, de nem ismeretes, hogy házasságából gyermek származott-e? 27, 150, 219, 237, 248/14, 248/24, 250/71, 252/118, 262/391. 269, 295. Kovács János (Czímer az utónevet tévesen jelöli. Helyesen József. Lásd ott!) 93. Kovács Jozefa (Szeged, 1828?—Szeged, 1910. máj. 19.) atyja Éerenc gárdatiszt, anyja Kar- kowitzer Jozefa. 1847, június 16-án férjhez ment Vály Benedekhez, aki ebben az időben megyei esküdt volt és Kisteleken lakott. De később bejöttek Szegedre és Szeged-Felsővároson telepedtek meg. Házasságából Ferenc József Ádám, István, Hona, Mária, Janka és Jozefa gyermekei származtak. Szegeden Tisza Lajos krt. 22. sz. alatt halt el végelgyengülésben 85 éves korában. 90. Kovács József (Paks, 1832. febr. 17.—Nagy- surány, 1894. okt. 2.) atyja István megyei orvos volt. Anyja Cseh Alojzia? Iskoláit valószínűleg szülőhelyén végezte és színésznek készült. 1848—49-ben tűzéraltiszt volt, és a szabadságharcban megsebesült. Egyébként inasként működött egy orgonaépítő mesternél, de már 1856. október 2-án Kalocsán beállt színésznek Bán Károly társulatába. Ettől kezdve különböző társulatokban lép fel színészként. 1858-ban Molnár György társulatában találjuk. 1860. szept. 7-től Szegeden szerepel. Résztvesz politikai tüntetéseken. 1870-től 1875-ig a Nemzeti Színház karénekese, majd a Népszínháznál szerepel. 1892-ben vonult nyugalomba. Neve, mint „a nemzet funerátora” lett ismert, miután minden nevesebb személy temetésén szerepelt. Ilyenkor ő segítette vinni a koporsót, vagy előtte ment zászlóval. Nem tudjuk, hogy házas lett volna, hogy voltak-e gyermekei? A „Vasvári” előnevet használta. Czímernél tévesen az utónév „Pál”. 101, 253/140, 253/152. Kovács József (Kiskun-Szabadszállás, 1854.—Szeged, 1944. márc. 23.) középiskoláit Kisújszálláson és Iglón végezte, majd a budapesti egyetemen az orvostudományt tanulta és 1877-ben orvosi diplomát szerzett. Gyakorla162
