Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KLAUZÁL KMOSKÓ kötött, Babarczi Ágnessel, mely házasságból Jozefa és Erzsébet ikrek, Ferenc Szerafin Nepomuk, Johanna Krisztina, Imre, Gábor, Veronika, és József gyermekei születtek. 256/245—246, 256/245—246, 296/245—246. Klauzál leány (—) szlafkovici. Utóneve nem ismeretes. Klauzál János császári tiszt nővére. Házasságot kötött Phök tábornokkal. Egyéb adatai nem ismeretesek. 256/245—246. Klauzál Mária (1859?) atyja Gábor, kereskedelemügyi miniszter, anyja Schmidt Anna. Keresztatyja Deák Ferenc volt. 1866-ban a kalocsai Miasszonyunkról nevezett szegény iskolanővérek nevelőintézetben tanult és nevelkedett. Vizsgája napján az ott időző édesatyja ott leli halálát. 1895-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese. 135. Klébelsberg Kúnó Imre Aurél Ferenc thum- burgi gróf. (Magyarpécska, 1875. nov. 13.— Budapest, 1932. okt. 11.) Szegeden temették a Fogadalmi templom kriptájába és magában a templom oldalszárnyában hatalmas síremléke áll. A család Thumburgból származik. Iskoláit Székesfehérvárott, a Ciszterciták Gimnáziumában végezte, majd Bécsben katonai akadémiát látogatott. Ezt követően Budapesten és Berlinben jogot hallgatott az ottani egyetemen. Tagja, illetve hallgatója lett a párizsi Col lege de France intézetnek. 1898-ban a pesti tudományegyetem a politikai tudományok doktorává avatta. 1898-ban miniszterelnökségi fogalmazó. 1903-ban titkár, később miniszteri osztálytanácsos. 1910-ben a Magyar kir. Köz- igazgatási Bíróság bírája. Majd hatásköri bírósági bíró. 1914-ben vallás- és közoktatásügyminiszteri államtitkár. 1917. márc. 19-én miniszterelnökségi politikai államtitkár. 1922-től 31-ig a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Történelmi Tanács elnöke. Valóságos belső titkos tanácsos. 1921. dec. 3-ától átmenetileg belügyminiszter. 1923-ban nemzetgyűlési képviselő Komáromban. 1925-ben pécsi, 1926-ban szegedi és 1927-ben debreceni egyetemi díszdoktor. Számos társadalmi egyesület igazgatósági tagja. 1926-ban Szeged országgyűlési képviselője, iskolareformer és ennek során számos szegedi tanyai iskola építtetője. A szegedi Dóm tér életrehívója. A Dóm téren létesített Nemzeti Emlékcsatnok számos szobrának ajándékozója Szeged részére. A Dóm téri bejárat falán tábla hirdeti nevét „Te saxa loguntur” fölirattal. E tábláról azonban utólag a föliratot leverték és új föliratot kapott, majd azt is eltávolították. Az épület oldalfalán az egyetem alapításának bronz emléktáblája van elhelyezve, amelyen az első álló alak őt ábrázolja. E táblát később eltávolították, 1945 után és 1988-ban a Móra Ferenc Múzeum Fekete-házi részlegének bejáratában helyezték el, és 1989-ben visszahelyezték eredeti helyére. Számos bel- és külföldi kitüntetés tulajdonosa. 1938-ban a szegedi Aradi teret róla nevezték el. Később ezt törölték. 1930-ban alakult a „Gróf Klebelsberg telep” a volt Hattyas telep helyén. Ma ez sem viseli nevét. A rókusi elemi iskola falán emléktábla jelezte, hogy ez az iskola a 5000., dr. Klebelsberg által alapított iskola. E tábla később lekerült a falról és talán ma a Móra Ferenc Múzeum őrizetében van. Eredetileg a szegedi Tudományegyetem — ma Orvostudományi Egyetem — kari könyvtára is az ő nevét viselte. Budapesten, 1899. április 24-én kötött házasságot Bottka Charlotte Ottilia, lesztóci nemes nővel. Úgy látszik házasságából gyermek nem származott. 273. Klekner Géza (Dernyő, 1869. márc. 14.— Szeged, 1939. jún. 7.) atyja János, anyja Her- czog’n Erzsébet. Iskoláit Rozsnyón, Budapesten végezte, majd ugyanott az Állatorvosi Főiskolát látogatta, és 1895-ben tett ott vizsgát. 1914-ben Bereg megye városi állatorvosa Beregszászon. 1932-től magyar kir. állategészségügyi főtanácsos Csongrád megyében Szeged és Hódmezővásárhely területére. 1939-ben került nyugállományba. Kétszer kötött házasságot. Áz első házassága Krawagner Albinával létesült és talán ebből a házasságból származott Péter, Pál, Erzsébet, István és Magdolna. Első feleségének elhalálozása után másodszor is házasságra lépett Makláry Eszterrel, özv. Uszkay Móricznéval, aki abban az esetben, ha az első házasságból született gyermekei az ő nevét felveszik, a tulajdonát képező vagyonnak a gyermekekre való hagyományozását helyezte kilátásba. Ekként a gyermekek Makláry Klekner néven szerepelnek. Állatorvosi vis- gája után először az Állatorvosi Akadémia segédorvosa, majd Sükösd, ill. kalocsai érseki uradalmi állatorvos lett. Ezt követte kiskun- lacházai körorvosi állása. Pest megyében tiszteletbeli főállatorvosnak nevezték ki. Innen Rozsnyóba került, majd az Andrássy grófi uradalmi főállatorvosa lett. 1900—1903-ban Rozsnyón és Dobsinán volt állatorvos. 1903— 1907-ben Ó-Lublón. 1908—1910-ig Holicson császári kir. uradalmi állatorvos és 1911-ben soproni központi járási főállatorvos. 1918-ban az akkori állomáshelye Romániához csatolta- tott és megtagadta a hűségeskü letételét, egyben optált Magyarország javára. Szegedre jött és itt szegedi és hódmezővásárhelyi állatorvos lett. 1926-ban kinevezték állategészségügyi magyar kir. tanácsossá. Szakíró, a Szeged- Belvárosi Kaszinó tagja. Szegeden, Kossuth L. sgt. 48. sz. alatt lakott. 277. Kmoskó Gyula (?—?) közelebbi adatait egyelőre nem sikerült föltárni. 1902-től 1920-ig Hódmezővásárhelyen találjuk, majd 1927-ben a Felső-Torontáli Ármentesítő és Belvízsza152
