Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KLAUZÁL KLAUZÁL Ágnes. Atyját 1793-ban magyar nemesi rangra emelték, amely a leszármazókra is kiterjedt. Iskoláit 1812-től 1820-ig Pesten végezte. 1818-ban a VI. osztályban eminens volt. Majd a pesti egyetemre ment jogot hallgatni. Joggyakorlati éveinek letöltése után, 1824-ben ügyvédi vizsgát tett és ezt követően Csongrád vármegye tb. aljegyzője lett. 1825- ben Csongrád megye fizetéses törvényszéki ülnöke. Ugyanezen évben Csongrád megye táblabírája lesz. 1827-ben országgyűlési követté választják, de de betegeskedése miatt nem fogadja el. Ugyanezen évben Esztergom vármegye összeíró biztosa és 1828-ban nádori biztos Horvátországban. 1832-től 1836-ig, majd 1840—41-ben és 1843—44-ben Csongrád vármegye országgyűlési követe. A BTK véleményező országos választmányának tagja. 1845 után társadalmi és egyesületi életben tevékenykedik. 1847-ben meghal első felesége. 1848-ban ipar- és kereskedelemügyi miniszter, de Kossuth előretörésekor visszavonul állásából. Időközben Tétényben birtokot szerez és azon gazdálkodik. Egészen 1841-ig viselt törvényszéki táblabírói tisztségéről ezen évben lemond. 1848. márc. 15-én résztvesz Táncsics kiszabadításában. 1842-ben vezére a Szabadelvűeknek Szegeden. Szorgalmazza a közteherviselést. 1848-ban utcát neveznek el róla. Később tér viseli a nevét Szegeden. Az 1840-es országgyűlésről visszatérve fáklyás menetet rendeznek tiszteletére és lakomával ünnepük a Szeged Belvárosi Kaszinóban, amelynek tagja. Minisztersége idején maga mellé veszi a szegedi ügyvédet Faggyas Pált, aki ezzel elhagyja Szegedet. Szeged Csongrádi Takarék- pénztárnak alapító tagja volt. 1860-ban és 1865-ben Szeged országgyűlési követe. 1865- ben a Szeged Belvárosi Kaszinó tiszteletbeli tagjává választja. Kalocsai elhalálozása után Szeged város holttestét Szegedre szállíttatja és itt temetik el. Háza a róla nevezett tér sarkán áll, rajta emléktábla jelzi az ipari ifjúság tiszteletét iránta. E táblát 1986-ban, a ház felújítása során eltávolították, az darabokra tört, de újból elkészítették és eredeti helyére visszahelyezték az eredeti szöveggel. Világos után egy ideig a pesti Neugebäude foglya volt, de az eljárás során fölmentették. Első házasságát Szegeden 1827. szept. 26-án kötötte Prezecska Máriával, aki ebben az időben özvegyasszony volt. Násznagyai voltak Kiss József főbíró és Sperlák András városi tiszti főorvos. Feleségének elhalálozása után 1851-ben, ugyancsak Szegeden, lép második házasságra Schmidt Emmával. E házasságából Gábor, Mária és Emma gyermekei származtak. A szegedi várkertben, a múzeum oldalában mellszobra áll Vastagh Jánostól. A szegedi, jelenleg „Vedres István”-ról nevezett technikum azelőtt Klauzál Gábor Gimnázium megjelölést viselte. Családi sírboltja a Szeged Belvárosi Temetőben ma is áll. 3, 14, 14, 14, 14, 23, 25, 41, 50, 54, 54, 54, 54, 54. 54, 54, 55, 55, 55, 55, 55, 56, 68, 81, 82, 85, 106, 111, 114, 124, 130, 131, 132, 132, 133, 134, 134, 134, 134, 135, 135, 135, 135, 247/5—B, 247/5—B, 249/45, 249/47, 256/245—246, 256/245—256, 256/245—256, 256/245—246. Klauzál Gábor (Pest, 1857. márc. 11.— 1918. ?) atyja Gábor, volt kereskedelemügyi miniszter anyja Schmidt Emma. Iskoláit Drezdában, Kalocsán és Esztergomban végezte. Egyetemet Pozsonyban látogatott joghallgatóként. Keresztatyja Deák Ferenc volt. 1881-ben a Vallás- és közoktatásügyi Minisztérium fogalmazó gyakornoka lett. 1883-ban miniszteri segédfogalmazóvá és 1886-ban fogalmazóvá lépett elő. 1892-ben miniszteri titkár 1897-ben osztálytanácsos címmel és jelleggel és 1809-ben valóságos miniszteri osztály- tanácsos. 1905-től miniszteri osztályfőnök. 1907-ben miniszteri tanácsos cím és jelleggel felruházva és ez is maradt 1917-ig, amikor is neve tovább nem követhető. 1895-ben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részvényese volt. Felesége Degré Katalin, aki 1929-ben halt meg. Klauzál Imre (Szeged, 1799. jan. 11.—Wien, 1847. márc. 5.) szlavóvici nemes. Atyja János, katonatiszt, szláv származású. Talán cseh, de magyar ezredben szolgált. Anyja Babarczi Ágnes. Gábor testvére, ki az ő hívására jött Szegedre. Okleveles gazda, iskoláit Nagyváradon végezte az ottani konviktusban. 1833. nov. 15-én már a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1830. aug. 4-étől Csongrád megye táblabírája. 1838-ban Batthyány Káz- mér uradalmi jószágigazgatója. Rohoncon lakik, Vas megyében. Itt gazdasági intézetet alapít. Magyar nyelven tanítanak. Majd bérbe veszi Batthyány Gusztáv tárcsái és borostyánkői birtokait és azokon gazdálkodik. Gazdasági szakíró. Oroszváron, Moson^ megyében növénytenyésztő intézetet alapít. Úgy látszik, nőtlen maradt. 256/245—246. Klauzál János (Belgium, 1761. ?—Vác, 1831?) szlafkovici nemes. Szüleinek neve nem ismeretes. Nővére férjhez ment Phök tábornokhoz és Csehországba költözött és vele együtt költözött át Klauzál János is. Katonai szolgálatra jelentkezve, 1793-ban, mint az Antal főherceg budapesti ezred kapitánya I. Ferenc nemesi rangra emeli. 1799-ben ugyancsak kapitányi rangban találjuk. 1812-ben a pesti polgárőrség brigadérosa. 1804-ben Pesten születik Gábor fia. 1817-ben az Erzsébet-Terézia Alapítványnak tagját tartják nyilván. Elhalálozása után holttestét Vácról Budapestre a Kerepesi-úti temetőbe helyezik át. Házasságot 151
