Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KEMPELEN KERNER Kempelen Győző (Buda, 1829. április 14.— Pest, 1865. ápr. 6.) Kis-magyari. Atyja Lajos, anyja Virtor Franciska bárónő. Iskoláit Jászberényben, illetve Budán véegzte és tanári képesítést kapott az egyetemen. Először beállt a Pesti Hírlaphoz újságírónak, majd 1857—58-as tanévekben a jászberényi gimnázium tanára. 1958. január 1-én meghal az első felesége. 1859-ben megindítja a Szegedi Hír- adó-t. 1861-ben Szeged tb. főjegyzője. Csong- rád megye tiszteletbeli aljegyzője és a Csong- rád megyei Gazdasági Egyesület titkára. Még 1860. szept. 7-én letartóztatják egy rendbontás keretében és minden további eljárás nélkül Josefstadtba viszik. Azonban másfél hónapi fogvatartás után visszaérkezik Szegedre, majd Pestre. 1861-től 1865-ig a „Hon” belmunka- társa. 1864. április 11-én meghal fia. Számos írást publikált. Ezek között jelentős a letartóztatása módját és idejét leíró „Hét hét Jósef- stadtban” című Szegeden 1861-ben megjelent munka. Kétszer nősült. Első házasságában Tóth Róza írónő lett a felesége, 1851. nov. 12-én. Második felesége Koór Terézia volt, aki a férje elhalálozása után Nagy Sándor ügyvédnek lett felesége. A házasságból Győző utónevű fiúgyermek származott 1853-ban. 88, 93, 94, 94, 95, 97, 100, 101, 102, 102, 103, 103, 103, 103, 103, 103, 104, 109, 110, 117, 125, 252/125, 252/129, 253/143, 253/145, 292. Kempelen Győzőné (Lásd Tóth Ríza) 102. Keresztúry János (Temesvárul802.—Szeged, 1869. ápr. 11.) színérszegi. Életéről keveset tudunk, szüleit egyelőre nem imserjük. Iskoláit minden valószínűség szerint Temesváron látogatta, felhetőleg egyetemet is látogatott, talán Budapesten vagy Kolozsvárott. A köz- igazgatásban helyezkedett el, talán először Nagyszentmiklóson, ahol a leánya született. 1841-ben szegedi esküvőn násznagyként szerepelt. 1843.máj. 9-én pedig Torontál megyében áll szolgabírói állásban. Ugyanakkor csongrád megyei táblabíró. 1859-ben a Szegedi-Belvárosi Kaszinó tagja és gazdálkodó Szegeden. 1869-ben Torontál megyei szolgabíróként hal meg. Házasságot kötött Krömme Petronellával, amely házasságból Vilma leánya született (xl 831). 88,90,97. Keresztúry Pál (—) Személyi adatairól egyelőre semmit nem tudunk. Mindössze annyi adat áll rendelkezésünkre, hogy 1863-ban mint a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, ő és neje a műkedvelő színészi pályán szerepel, feltehetően a kaszinó keretén belül. 121. Keresztúry Pálné (—) E helyen kell szerepeltetnünk, miután leánynevét nem ismerjük. Ő is mint férje, a Szeged-Belvárosi Kaszinó műkedvelő színjátszó társaságának tagja volt 1864-ben. 121. Kéry János (Szentes, 1837.—?) atyja Kógler János részvényes, anyja Juhász Lujza Lídia. Iskoláit feltehetően Szentesen végezte, majd ezt követően mérnöki diplomát szerzett, talán Budapesten. Mérnöki pályáját —■ úgy látszik — Szegeden kezdte, ahol 1860-ban az Ármentesítő Társulat mérnöke. 1857-ben feltehetően már e minőségben előre lekötötte a halászati jog bérletét a Tápé-sártói részre, töltésszakadás esetére. 1862-ben nevét Kéryre változtatta. 1864-ben tanúként szerepel egy szegedi esküvőn. 1864. márc. 6-án ugyancsak vőfély Götz Gyulának Scheffer Annával kötött házasságakor. Szegeden két háza is állt, amelyek az árvizet is átvészelték. 1873-ban a Szegedi Korcsolyázó Egyesület pénztárnoka volt. 1864. márc. 6-án kötött házasságot Szegeden Schaffer Ida Juliannával. 61. Kéry Kata (?—?) személyi adatai nem ismeretlenek. Feltehetően 1750 körül született Szegeden. Kovács István kőművesnek anyai nagynénje volt. Háza állt a mai szalámigyár helyén. A Kis-Tisza közében — másként Kéry Kata közben — lakott. „Kéry Kata luka” Szeged Felsővároson a két Tisza alsó fokán, Feldma- yer Gyárral szemben a Zsótér raktár és sópajták mellett lehetett 1860-ig. Ma Zsótér utca. a „lyuk” elvileg árkot jelentett. 327. Kerle Antal Lásd Gerle Antal alatt. 241. Kern Rezső Lásd Szentkirályi Dezső alatt. 241. Kerner Pál (Szemlak, 1845. okt. 6.—Szeged, 1936. jún. 1.) szemlaki. Atyja Ferenc gazdatiszt volt gróf Hadiknál, anyja Kiéber Mária. Iskolái elvégzése után Katonai pályára lépett. 1885-ben már a Magyar kir. Honvédség századosa és a 3. Honvéd Zászlóalj törzstiszt jelöltje. 1890-ben őrnagyi rangot ért el. 1891- ben a Ludovika Akadémia tanára a törzstiszti tanfolyamon. 1892-ben alezredes, 1894. aug. 18-án a 15. Honvéd Gyalogezred parancsnoka. 1895. nov. 1-én ezredes. 1897. nov. 1-én vonul nyugalomba és továbbra is Szegeden él. Katonai író, álneve Jolánfy. Háromszor nősült. 1909. április 13-án nemesi rangra emelik és engedélyezik a szemlaki nemesi előnév használatát, amely jog gyermekeire is kiterjed. Szegeden Szekfű u. 3. sz. alatt lakott és az ingatlan tulajdonosa volt. A Szegedi Törvényhatósági Bizottság tagja. Középiskoláit Aradon kezdte, ahol 1854—57 között az aradi gimnázium első és harmadik osztályát látogatta, majd ezt követően a nagyváradi gimnáziumban végezte középiskoláit. 1857-ben egyben hadapród iskolába került Straszban, majd folytatta hadapródi tanulmányait Kismartonban. 1861-ben a Wienerneustadti Akadémián tanult. 1865. szept. 1-én II. osztályú hadnagy a császári, kir. 19. gyalogezredben Tornán. 1866. május 1-én I. osztályú hadnagy és zászlóalj segédtiszt. Résztvett az usztozzai csa145
