Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
KALMAR KÁPLÁNY fel listájába és jött át velük Szegedre a felsővárosi minorita kolostorba, ahol a Szt. György téren velük együtt tett esküt Éder tábornok előtt, hogy tagja lehessen az itt később felállított 3. Honvéd Zászlóaljnak. Ő maga a zászlóalj őrmestere lett és 1848. okt. 6-án hadnaggyá lépett elő. Később a 98-as zászlóaljba helyezték át és utóbb főhadnagyi rangot ért el. Világos után egy ideig sorsa ismeretlen, majd a kiegyezés után, 1867-ben Temes megye főjegyzőjévé választja, mely állásában 1871-ig szolgált, amikor tiszti főügyésszé választják. 1889-ig teljesíti szolgálatát, mikor közjegyzővé nevezik ki. 1878-ban résztvesz a 3. Honvéd zászlóalj volt tagjainak szegedi találkozóján, amelyet többedmagával maga is szorgalmazott. Ekkor készült fénykép a szegedi Móra Ferenc Múzeum őrizetében van. A következő bajtársi találkozót Nagyváradon rendezték 1888. június 2-án, ahol szintén jelen volt és többedmagával szorgalmazta Hegyesi Mártonnál a zászlóalj történetének megírását. Ehhez maga is beküldte a szabadságharcról készített jegyzeteit, amelyeket Hegyesi munkájában fölhasznált, majd pedig azokat a kolozsvári Ereklye Múzeumban helyezte letétbe. Valószínűleg Szegeden kötött házasságot, az itteni Babarczi József ügyvéd leányával, Flórával, aki azonban fiatalon, 24. évében 1880-ban meghalt. 157, 157. Kalmár Szilveszter József Imre (Szeged, 1883. nov. 2.—Szeged, 1933. jún. 8.). Szilveszter és neje Rácz Terézia fia. Iskoláit Szegeden végezte. Gimnáziumot 1894-től 1902-ig a szegedi piaristáknál, ahol 1902-ben érettségi vizsgát tett. Minden valószínűség szerint a kolozsvári egyetem állam- és jogtudományi karán hallgatott jogot. Szigorlatait kiállva, itt, illetve Szegeden kezdte meg joggyakorlatát. Közben bizonyára leszolgálta 1 éves önkéntesi évét 1908-ban a Szegedi kir. törvényszék joggyakornoka és Szt. György u. 4. sz. alatti lakos. 1912-ben a nagyváradi kir. törvényszék jegyzője és a polgári jubileumi emlékkereszt tulajdonosa. 1914-ben a szegedi törvényszék jegyzője. 1915-ben a kir. ügyészséghez osztják be. 1917-ben szegedi alügyész és 1918-ban kir. ügyész lesz Szegeden. A Szegedre helyezett Ferenc József tudományegyetem 1923-ban a politikai, és 1924-ben a jogtudományok doktorává avatta. 1927-ben a szegedi kir. ügyészséghez került beosztott ügyészként. A Szeged- Belvárosi Kaszinónak a tagja. 1932-ben az eddigi beosztásában a II. fizetési csoport jellegével ruházzák fel és ebben a beosztásban éri a váratlan halál. Szegeden, 1922. november 25-én köt házasságot Végman Máriával, dr. Végman Ferenc ügyvéd, a szegedi ügyvédi kamara elnöke leányával, amely házasságból származott Mária leánya. 277. Kamocsay László. Nemesi származású. A Szeged-Belvárosi Kaszinóba 1858-ban új tagként lépett be. Tanítóként minden valószínűség szerint nem Szegeden kezdte pedagógiai pályáját és kérdéses, hogy egyáltalán oktatott-e Szegeden. Valószínűleg azonos azzal, kinek neje Molnár Julianna volt és akitől származott Erzsébet nevű leánygyermeke, aki Szentesen született 1839-ben. Ez szentesi működésére vall. Leánya Erzsébet (Kamocsány?) Adlernek a későbbi Sas Lajosnak lett a felesége és 1850. okt. 25-én Szegeden kötött házasságot. 1860- ban pedig mint tanítónő elemi, ismétlő kézimunka s több magániskolát állított föl Szegeden, mely rövid ideig működött. 90. Káplány Géza (Pétervására, 1843. dec. 5.— Budapest, 1927. febr. 26.) Nevét Káplánként is említik. József és neje Járossy Dóra fia. Atyja Heves megye Pétervásárai járásában megyei járási seborvos volt. Pétervásárán lakott, iskoláit szülőhelyén végezte, majd atyja 1855- ben Besztercebányán íratta be a gimnáziumba, annak első osztályába, hogy ott majd tanulja a német nyelvet. Utóbbi két osztály elvégzése után, 1857-től az egri líceumban folytatta középiskolai tanulmányait, a 7. osztályt itt végezte be. Ekkor szülei Gyöngyösre költöztek és Géza fiukat pedig 1861 őszén Pestre irányították s itt végezte el a gimnázium 8. osztályát. Itt tett érettségi vizsgálatot és feltehetően a piaristáknál. Már Egerben költeménye jelent meg az iskolai értesítőben 1860- ban. A pesti egyetem állam- és jogtudományi karán képezte magát tovább és közben a Keglovich grófok családjában nevelő az ifjú Gyula gróf mellett Egreskátán. De nevelte más családok gyermekeit is. Úgy látszik, hogy jogi tanulmányait emiatt Pesten megszakította és Egerben hallgatta tovább a jogi kari előadásokat és tette le államvizsgáját. Ezután joggyakorlatra megy és az igazságügyi pályán helyezkedik el éspedig Jászárokszálláson, mert az ottani megyei törvényszék másodaljegyzője, mely állása választás eredménye. Majd visszatér Pestre és ügyvédi irodán folytatja joggyakorlatát 1867 decemberében. Itt áll ügyvédi cenzúrára és szerzi meg a köz- és váltóügyvédi képesítést 1868 júliusi és augusztusi kelettel. 1869. ápr. 4-én kinevezik Heves megye gyöngyösi Járásának esküdtjévé. Amikor pedig megalakulnak az állami bíróságok, 1871-ben kinevezik a gyöngyösi kir. törvényszék bíróvá. Innen kerül 1876-ban Abádszalókra és 1878- ban Erzsébetvárosba járásbírónak. 1887 decemberében pedig a budapesti kir. ítélőtábla bírájává nevezik ki. 1891-ben sor kerül a királyi ítélőtáblák decentralizációjára és most a szegedi kir. ítélőtáblának lesz bírája. Ezen állásban marad meg 1905-ig, amely idő alatt a Szegedi Telekkönyvi Vizsgáló Bizottságnak is tagja. 1905-ben megy nyugdíjba, Budapestre költözik és az ottani budapesti ügyvédi kamarában kéri fölvételét az ügyvédi lajstromba. Először Budapest székhellyel, amikor a VI 134
