Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
K
K Kacsóh Bálint (Munkács, 1899.—Budapest, 1977. szept. 21.) Bálint postatisztviselő és neje, Varga Mária fia. Erdélyből származó, Bereg megyében megtelepedett családból való. Iskoláit Nagyszöllösön és Homonnán végezte. Amikor kitört az I. világháború, bevonult és végigharcolta a háborút. Tüzérzászlósként került tartalékba. Tulajdonosa a bronz Katonai Érdeméremnek, a Signum Laudisnak, a II. osztályú Ezüst Vitézségi Éremnek, a Károly Csapatkeresztnek és a háborús emlékéremnek. Leszerelése után a kolozsvári magyar kir. Ferenc József tudományegyetem állam- és jogtudományi karának lett hallgatója és itt, majd az egyetemnek elmenekülése után annak Szegedre helyezésekor, e helyen hallgatta tovább a jogot. Szigorlatait az 1923—24-es években többnyire kitüntetéssel tette le és 1924-ben lesz állam- tudományi, majd 1929-ben jogtudományi doktor. Ez időben a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Ezt követően a kecskeméti egyetemes református jogakadémián lett a kereskedelmi, váltó és polgári törvénykezési jog rendkívüli tanára. Ezen állásától szólították el a kereskedelmi és közlekedési minisztériumba, ahol előrehaladásával miniszteri osztálytanácsosi rangot ért el, majd kinevezték államtitkárrá. Az Országos Gyakorló Közigazgatási Vizsgabizottság tagja. Az Országos Közigészségügyi Tanácsban a borvizsgáló szakértő bizottságban a minisztériumnak képviselője. Az ipartestületi jegyzői tanfolyam és vizsgabizottságnak társelnöke. 1938-ban helyettes árkormánybiztos. 1939-40-től 1943-ig az Árellenőrző oszágos kormánybiztos. Mint államtitkárt, 1941-ben megtámadják a parlamentben. Kereskedelmi jogi szakíró. 1942-ben államtitkárként megy nyugdíjba. Házasságot köt Törökszentmiklóson 1931. szept. 15-én Szarka Margittal, kitől Klára, Zsuzsa és Balázs gyermekei származtak. 277. Kalapis János (Algyő, 1880. ?—?) János községi jegyző és neje dicskei Komáromi Aurélia fia. Iskoláit Algyőn végezte, majd legalább négy középiskola elvégzése után a Ludo- vika Akadémiára került, ahol 1900-ban a gyalogsághoz hadapród tiszthelyettesnek nevezték ki. Résztvett az I. világháborúban. Szépen dekorált tiszt. Előre haladva katonai pályáján, 1929-ben magyar kir. honvédezredes és ekkor a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja. Ezredesként helyezték nyugalomba és egyben megbízták a Csongrád Megyei Testnevelési Felügyelőség vezetésével 1938-ban. Talán nős és családos volt. 277. Ivállay Albert (Kállósemjén, 1843. márc. 22. —Szeged, 1922. júl. 30.) nagykállói nemes. A család napkóri ágából származó Emánuel (Manó) szabolcsi alispán és neje revisnyei Reviczky Jozefa fia. Iskoláinak Pesten történt elvégzése után az ottani tudományegyetem állam- és jogtudományi karán jogot végez. Majd államigazgatási pályára megy és Szabolcs megye tb. aljegyzője lesz 1867-ben. 1870- ben a Magyar kir. belügyminisztériumba kerül fogalmazóként. A szegedi nagyárvíz idején itt rendszeresített király biztossághoz osztják be, mint tanácsost. Lényegében a városi tanács és a királyi biztosság összekötője. Munkáját elismerik, 1882-ben miniszteri titkár, 1883-ban osztálytanácsossá lép elő. Belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, amelynek utóbb választmányi tagja, majd elnöke lesz. Részt vesz a város társadalmi életében és főleg a város szépítésén fáradozik. A rekonstrukció során létesített közétkezési tanácsnak elnöke. 1884- ben előbb ideiglenesen, majd véglegesen Szeged város főispánjává nevezik ki. Itt az állást lemondásáig, 1905-ig tölti be és közben, 1886- től 1896-ig Hódmezővásárhely és 1887—1893- ig Szabadka város főispánja is. 1888. május 26-án Csernovics Agenor és Pálfy Ida násznagya, 1888. okt. 17-én Szluha Ágost és 1889 áprilisban Mikszáth Albert keresztatyja lesz. Számos társadalmi egyesület tagja, tisztlet- beli tagja, tisztségviselője. A város Köztörvényhatósági Bizottságának tagja. Életfogytiglan főrendi-házi tag. 1893-tól a Szabadelvű Párt tagja. A Szeged Csongrádi Takarék- pénztár részvényese. 1894. ápr. 30-án Rieger Lajos és Bakonyi Róza násznagya. 1898. június 12-én a Lipót Rend lovagkeresztese lesz. Házasságot köt tomaházi Tomka Flórával, mely házasságból Emánuel, Flóra és Adél gyermekei származtak. Szorgalmazója volt a szegedi Széchenyi István szobornak, az újszegedi liget helyreállításának, a Széchenyi tér rendezésének. Újszegedi villájában mintakertészetet létesített, amelyben sokat tevékenykedett. Nevét az újszegedi liget és utca viselte és korábban egy fasor is róla neveztetett el. Szép síremléke áll a Szeged-Belvárosi temetőben, díszhelyen „Conditor urbis” fölírással. Nyugalomba vonulásakor megkapta a való132
