Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992)
J
JÁSZAI JÄGER az Eszterházy uradalom jószágigazgatója volt. A győri Jankókkal („enyedi” és „zólyomi” Jankók) rokonsága nem volt kimutatható. Lehet, hogy nős és családos volt. Később századossá léptették elő. 157. Jászai Géza (Szeged, 1857. okt. 25.—Szeged, 1914. jún. 7.) Sismis János törvényszéki hiv. segéd és neje, Kunnert Jozefa fia. Elemi iskoláit és a gimnázium hat osztályát a piaristáknál Szegeden, a hetediket és nyolcadikat — már mint papnövendék — Temesváron végezte. Itt tett érettségi vizsgát és kérte felvételét a teológiai szakra. Ennek elvégzése után püspöki hivatai tollnok lesz, majd 1881. júl. 7-én, ugyancsak Temesvárott pappá szentelik. Most a Torontál megyebeli Németeleméren lesz káplán, ahonnan 1881. okt. 15-én Makóra, majd 1886. szept. 15-én a Szeged-felsővárosi plébániára irányították. Szegeden egyben a kir. kerületi börtönnek is hitoktatója. 1893 jan 2-án és május 15-én időközben ideiglenes helyettes plébános és ideiglenes börtönlelkész Szegeden. 1893. ápr. 26-án Szeged-rókusi plébánossá választják. Egyben kinevezi az igazságügyminiszter a szegedi kerületi börtön lelkészévé. Ezen utóbbi megbizatása alól 1894. aug. 2-án felmentik. 1898. júniustól 1899. márc. 1-jéig a szegedi esperesi kerület titkára. 1899. márc. 1-jétől kerületi esperes, a szegedi állami főgimnázium és a görög katolikus tanítóképző intézet püspöki biztosa. A „Mi- asszonyunkról” elnevezett apácák által fenntartott r. kát. iskolák igazgatója. 1901. szept. 16-án Szt. Péterről elnevezett bodrogmonostori címzetes apát. 1896-tól Szeged szab. kir. város törvényhatósági bizottságának tagja. A szegedi iparos ifjak közművelődési egyesületének alelnöke 1897-ben, majd elnöke. 1905-ben jelenik meg könyve a Szeged-rókusi r. kát. plébánia 100 éves történetéről. A szegedi Katolikus Körnek alakulásakor elnöke. 1903-ban a Szeged-Belvárosi Kaszinó tagja, majd 1908- ban választmányi tagja. Sebenicoi címzetes püspök. A Szabadelvű párt, majd a Munkapárt elnöke. Egyházi és helytörténeti író. Katalogizált könyvtára volt. 1907-től Szeged-belvárosi plébános. Hirtelen, váratlanul halt meg és fényes papi temetésben részesítették, óriási részvétellel. Holttestét Hollós József orvos és Gyuricza Sándor bebalzsamozták. A Szegedi Dalárdának is elnöke volt 1899-ben. A Fogadalmi templom kriptájába temették. 183,191, 215, 216, 295. Jászai = Sismis János (Makó, 1823.—Szeged, ?) vendéglős, majd hivatalnok. Iskoláit feltehetően Makón végezte, majd Kiszombor- ban szakmát tanult és Szegeden vendéglőt nyitott. Később azonban Szeged szabad kir. város szolgálatába állt, mint hajdú. Amikor a kiegyezés után sor került az állami bíróságok felállítására, a szegedi kir. törvényszéknek hivatalsegéde lett. Szegeden kötött házasságot 1847. jún. 27-én Kunnerth Jozefával, akitől Teréz, Lajos, Géza, Viktória gyermekei származtak. Névváltoztatása nem volt megállapítható. Egy ifj. Sismis Mihály városi hivatalnok Szegeden 1862-ben nevét Jászfira változtatta. A család neve Schitsmisch, Sismits, Sis- mits, Sismics-ként is előfordul. 215. Jászi Oszkár (Nagykároly, 1875. márc. 2.—Oberlin USA, Ohio állam, 1957. febr. 13.) 1881-ig Jakubovics. Atyja Jakubovics Ferenc nagykárolyi orvos, anyja valószínűleg Liebermann debreceni orvos leánya volt. Iskoláit Nagykárolyban végezhette, majd felvételét kérte a budapesti tudományegyetemre, ahol jogot hallgatott és 1896-ban politikai doktor lett. Majd külföldi egyetemeket látogatott és visszatérve, közhivatalt vállalt (1892—1896). A magyar kir. földmívelésügyi minisztériumban fogalmazó lett (1904). 1911-ben a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen alkotmányjogból magántanárrá habilitálják. — Szociálpolitikai disszertációkat publikált. 1917-ben katonai szolgálatra vonul be és haditudósító lesz. 1918-ban a demokratikus forradalom idején a Nemzeti Tanács tagja, majd Károlyi Mihály kormányában tárcanélküli miniszter és a nemzetiségi ügyek intézője. Ezen állásától 1919 januárjában megválik, amikor a budapesti tudományegyetem szociológiai tanszékére nevezik ki nyilvános rendes egyetemi tanárrá. A proletárdiktatúra kikiáltása után külföldre emigrál és Bécsben él, majd amerikai felolvasó körútra indul, amelynek során 1925-ben az Oberlin College meghívja tanárává (Ohio állam, Cleveland mellett). A század elején alapítója a Társadalomtudományi Társaságnak, amelynek egyben titkára is és folyóiratának, a ,,Huszadik század” szerkesztője (1906—1918). Tagja volt a fegyverszüneti tárgyalásokat Belgrádban folytató bizottságnak, majd annak vezetője az aradi tárgyaláson. A Radikális Párt elnöke 1914-ben. 1913-ban házasságot köt Moskovi Amáliával, kinek írói neve Lesz- nai Anna, de elválnak. A családi név változtatását még édesatyja kérte, az ő kiskorúsága idején 1881-ben. 1930- tól az Amerikai Egyesült Államok polgára. 221. Jäger család. A család nevét Jágernak is írta. Németországból Magyarországra előbb Pestre telepedett a család, amelynek egyik ága szakadt Szegedre. A család egyes tagjai később nevüket Vadászra változtatták. 13, 176. Jäger Emánuel lásd: Vadász Manó. 27, 41, 46, 263/323. Jäger Emília (Szeged, 1798.—Szeged, 1866. febr. 21.) Jäger József nemes, népiskolai tanító és neje Würtemberg Terézia leánya, Jäger Emánuel, a későbbi Vadász Manó polgármester nőtestvére. Iskoláit Szegeden végezte. Később leánynevelő intézetet nyitott a Török-fej utcában, melyet utóbb Vadász utcának neveztek és évi 40, ill. 60 növendéket nevelt föl. Intézetét élete végéig fenntartotta. A család 125
