Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

Például Keszi Balázs a lippai konvent előtt végrendelkezett 1455. szeptember 17-én. Lippa sohasem volt hiteleshely, s a ferencesrend profiljától az ilyen ténykedés idegen is maradt világszerte. A lippai házfőnök azonban rendelkezett pecséttel: Szent Lajost ábrázolta, kezében kereszttel, s körirata így szólt: „Sigillum Fratris Guardiani de conventu Sancti Ludovici.”24

A mariánusok belátták, hogy egyes pápai kiváltságaik az akkori körülmények között nem válnak a szerzetesi élet előnyére. Ki is jelentették, hogy fenntartás nélkül elfogadják az ún. obszerváns fegyelmi szabályokat. Ezáltal egyesültek a szalvátoriá- nusokkal. Alamizsnagyűjtés kölcsönös volt az egész egyházmegyében. A mariá- nus rendházzal bíró Lippán a szalvátoriánusok ezentúl nem lelkipásztorkodtak. Minden elő volt készítve, hogy buzgóbb rendi élet induljon be. Ám ezt késleltették, majd kioltották a török háborúk. Épp a mohácsi csata évében megválasztották Lippai Ferencet tartományfőnöknek, és megállapodtak abban, hogy Szegeden évenként fölváltva a mariánusok és szalvátoriánusok működnek. De már ekkor is szenvedett a mariánus klastrom a Palánkban. A Pestről visszavonuló törökök elöl a lakosság e kolostorba menekült. A törökök 1526. szeptember 29-én bevették, a lakosokat foglyul ejtették, a kolostort felgyújtották. Még ezt sikerült kiheverni, újjáépíteni. 1531- ben Székesfehérvárott a mariánusoknak volt közgyűlése, amelyen résztvett a szegedi és lippai főnök. Hiányzott már az aracsai. A szegedire bízták a betegek gondozását, a lippait beválasztották a vitás ügyek intézésére kiküldött bizottságba.25 A tartományfőnök elhunyta utáni közgyűlést a híres törökverő bíró, Zákány István meghívására és költségére 1536. július 2-án Szegeden tartották.26

Ez volt a régi dicsőség utolsó felvillanása. Ekkor már mindegyik kolostor a vég felé közeledett. A török uralom felszámolta 1542-ben a szegedi palánki mariánus rendházat, majd 1551-ben a Délvidék annektálásakor az aracsit és lippait is.27 Egy hagyomány erről így szól: Egyes újhitű lippai polgárok azt a hírt koholták, hogy a barátok kincseket rejtenek. Uláma bég eljött a templomba, meghallgatta az orgonajátékot, és követelni kezdte a kincset. Szegedi Ferenc házfőnök erősítgette, hogy nem adhat olyat, ami nincs. Uláma bég erre kiverette a gvárdián 5 fogát. Majd a toronyba ment, hogy megnézze, jönnek-e a lippai vár felszabadítására a keresztény hadak? Azok meg is jöttek, és ezen ostromban pusztult el a mariánusok utolsó délvidéki klastroma, s nem is épült fel többé: 1551. szeptember l.28

Ferencrendi püspökök a Csanádi egyházmegyében

1. I. Antal. Az Anjou-család már az utolsó Árpád-házbeli király, III. Endre idején (1290—1301) készülődött a magyar trón megszerzésére. Voltak a főpapok és főurak között barátaik, de voltak nagy ellenfelei is. Fráter Antal mariánus ferences és püspök volt az ellenzők egyik eszmei vezére. Szembe is került emiatt Bicskei Gergely prímással. VIII. Bonifácnál járt Rómában az 1300-as szentévben. Szervezője volt Vencel és Ottó ellenkirályok megkoronázásának. Végül csakis a halála mentette meg a Szentszéknél indított eljárás elöl.

Az egyházmegyét kormányozta 1298—1307 között.1

24 Márki S.: Arad vm, 385.

25 K. I. 88—9. 90—91. 271.

29 K.I. 97. 271.

27 K. I. 99. 271. 337.

28 Márki, i. m. 535—7. — K. I. 198.

1 Juhász Kálmán A Csanádi Püspökség története II. köt.-ben (Makó, 1933.) részletesen fel56