Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

Szent Lajos ferences volt.121. Károly kirányunk meghalt 1342. július 15-én. A lippai klastrom még nem volt kész. Az özvegy Erzsébet királyné azonban jelentős áldozattal bevégezte. Ő egyébként is pártolta a „kisebb testvéreket”, hogy őt a rend „A mi szerzetünk főtisztelendő anyjának és Ferenc atyánk királyi leányának” nevezte.13 VI. Kelemen pápa búcsút engedélyezett 1349. március 22-én a lippai Szent Lajos templomot látogató és annak fenntartására adakozó híveknek.14

Lippán az új kolostorban tartották ezentúl a rendi közgyűléseket.15 1352-ben Erzsébet királyné, 1369-ben pedig Laczk László, székely ispán fedezték a költségeket. Ő kapta Károly Róberttól a kerekegyházi uradalmat. Ennek központja a temesme- gyei Németszentpéter és Fonlak között, az Aranka—Maros közben feküdt. Laczk leszármazottai lettek a híres Laczkfi-család, s előnevüket is e birtokról vették. Kerekegyházi Laczkfi Dénes be is lépett ferencesnek, nevelője volt Nagy Lajosnak, s ennek trónralépése után udvari káplán maradt. Királya több bizalmas ügyét intézte, családi ügyben követségben járt Avignonban is.16 „Frater dionysios Ladislai, ordinis fratrum minorum lector, illustris principis domini Ludovici regis Ungarie ambaxia- tor.”17 Egyik követjárásakor, 1344. március 7-én szüleinek is búcsút kért haláluk órájára: „Nobili et potenti viro domino Ladislao comiti Siculorum et Besterche, eius patri, eiusque matri.”18 Előbb tinnini püspök, majd kalocsai érsek lett. 1356-ban halt meg. Édesapja túlélte őt, s még tovább pártfogolta a rendet.

A ránkmaradt következő kolostor-összeírás 1379-beli. Ekkor területünkön újabb klastromuk van a ferenceseknek: Aracsa.19 A szerzetesrendek bevett szokása volt, hogy ha találtak elpusztult, régen más szerzetektől használt romot, lehetőleg odatelepültek. Aracsán fennálltak a lakóitól megfosztott ősi bencés apátság falai. Nagy Lajos és anyja ezeket kijavíttatta, s kérte a pápától, hogy ferenceseket telepíthessen oda.20 Mitöbb: Erzsébet királyné végrendeletében is megemlékezett Aracsáról: 5000 Ft-ot adományozott a tatarozására.21 Ennek az egyháznak védőszentje Szent Miklós. Az 1379-es összeírásban mindhárom eddig tárgyalt kolostora székesfehérvári őrség helyett már a bácsi custodia-ba osztották be.22

Szerényen éltek a mariánus ferencesek, de mégis szinte észrevétlenül eltértek az eredeti szigorú szabálytól. IV. Jenő pápa hírhedt követe, Caesarini Julián bíboros elve volt, hogy a kereszt és a félhold növekvő harcában a szigorúbb rendtartást követő szalvátoriánusokat kell előnyben részesíteni a mariánusokkal szemben. Egyházmegyénkben ez a szegedi és lippai átadását jelentette volna.23 Sikerült azonban a mariánusoknak a rendházakat, valamint a hívek bizalmát továbbra is megtartaniuk.

12 Meghalt 1297. augusztus 19-én, s e nap az ünnepe. Lajos apja II. Károly szicíliai király volt, anyja pedig Magyar Mária (V. István lánya) 14 évesen túszként került Katalóniába, hét évig raboskodott. Betegen megfogadta: Ha kigyógyul, életét Szent Ferenc szellemében a szegény-istá- polásnak szenteli. Kiszabadulása után VIII. Bonifác a toulousi püspökséggel tüntette ki a szentéletű ifjút. Ő ezt csak úgy fogadta el, ha a ferences szőrcsuhát püspökként is viselheti.

13 I. I. 39.

14 Erzsébet királyné supplicatioja: R. S. I. 1413. sz., K. I. 197.

15 Tört. Tár. 1895. 752—6.

16 A „lector” megjelölés mutatja, hogy a szerzetben mint előadó tanár működött.

17 R. S. I. nr. 139. pg. 70. Karácsonyi János: A kerekegyházi Lackfiak családfája. Turul, 1886. 169.

18 K. I. 42.

13 K. I. 843.

20 Az engedélylevél kelte: Róma, 1378. I. 19. Bp. Egy. Kvtár, Hevenessy-kéziratok, K. I.

143.

21 Cod. dipl. IX/V. 401—5. K. I. 143.

22 E beosztás meg is maradt. VÖ. 1533-as összeírást K. I. 143. A bácsi kolostoron kívül csak az itt tárgyalt 3 került az új őrségbe. Onnét még a XVI. század közepéig ismerjük a házfőnökök nevét.

23 Neszti János (1533) 1. I. 143.

55