Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

sőt még Aradban is.7 Ha orthodox lelkész is bevándorolt, Nagy Lajos 1366-os parancsa értelmében jelentkezniük kellett Himfi előtt.8 Sajátságos, hogy a király itt az uniós törekvések egyetemes céljai helyett az adott viszonyokhoz alkalmazkodva látszólagosan erőszakos kézzel nyúlt a térítéshez. „A cél itt nem az, hogy megnyerje az együttműködés számára a szkizmatikus papokat, hanem éppen őbennük látja az unió megvalósításának legfőbb akadályát s a népnek az igazság útjára való vezetése érdekében el akarja távolítani őket.9 A komjáti, karánsebesi és miháldi (mehádiai) kerületekben szinte erőszakkal nyomta el a skizmát: A betelepülés, ittlakás, és kenézi adomány előfeltételéül a katolikus hit elfogadását és gyakorlását szabta meg. Ha nem sikerült erőszakkal, akkor birtokadományozással, nemesi kiváltságok ígéretével iparkodott őket megnyerni a latin egyháznak.10 Arad megyében, Sorbán ócsvai (később Acsfalva) román lakost és birtokadományozással jutalmazta meg áttéréséért.11

Nagy Lajos missziós tevékenységének legbuzgóbb képviselői és önfeláldozó munkásai a ferencesek voltak.12 Boszniai rendtartományuk alkalmas módon simult a misszió feladataidhoz. Nemcsak szlávokat vettek fel, hanem a térítésra vonatkozó tervekhez más alkalmas személyeket is. 1366-ban területünkön négy klastrom volt:

1. Kövi, vagy Kevi, később Kevevára, a Duna mellett. Némely régi forrásban Kuvi a neve. Rendházuk olyan jelentős volt, hogy erről nevezték el az itteni őrséget is, kévéi custodianak, a kövi custos felügyelete alatt.13

2. Haram. Szintén a Duna mellett volt, ahol a Karas beleömlik, a későbbi Ópalánka helyén. Ez mindig fontos határállomás volt Magyarország és Bulgária, később Szerbia között.14 15

3. Ermény. Versectől északra, későbbi Gyermán. Ez is Himfi birtok.18

4. Orsóvá, a Vaskapu mellett.16

A bolgár térítésre való igyekezet nem érte el célját.17 Annyiban a terv mégsem maradt meddő, hogy a felsorolt kolostorokban ferences lelkipásztorság maradt, sőt még a bolgár bánságtól eltávolított ferencesek is itt nyertek otthonra.18 A Krassó és Temes megyékbe beköltözött bolgárok és románok számára Nagy Lajos még további három klastromot is alapított, ezek:

5. Sebes. A későbbi Karánsebes. Eleinte két külön város volt a Temes két partján.19 A barátok a balparti, sebesi részben laktak.20

6. Kövesd(Chevesd). Ez Lúgostól keletre feküdt, a mai Gavosdia.21

7. Cseri. Temesrékastól délnyugatra a Bega partján.22

7 Borovszky I. 331. RS. II. pg. 353—4. Hóman—Szekfű Ilii. 161.

8 Cod. dipt IX/III. 543. — Borovszky I. 110.

9 Juhász István, i. h. 15—16.

10 Hóman—Szekfű III. 93.

11 Documenta históriám Valachorum in Hungária illustrantia. Bp. 1941. nr. 148. pg. 189—- 190. — Juhász István i. h. 15.

12 Juhász István, i. h. 16.

13 K. II. 109.

14 Az 1384—85-ös kolostor-összeíráskor: „Armenis.”

15 Pesty Frigyes: Krassó vármegye II/L. 144—5.

16 K. II. 131.

17 1369-ben Vlajkó havasalföldi vajda Bodont és az egész bolgár bánságot visszanyerte.

18 K. I. 308—9.

19 Pesty: A Szörényi Bánság II. Bp. 1878. II. 116.

20 K. II. 89.

21 K. II. 109.

22 Mindhárom kolostor az 1384—5-ös összeíráskor fennállott, valószínűleg azonban a négy előbb említett klastrommal egy időben 1366- vagy nem sokkal később alapították.

58