Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Juhász Kálmán–Lotz Antal : Szerzetesek a csanád egyházmegyében a középkorban

kára is, az apátságtól meghatározott távolságra fekvő' ilyen majorban. Szombatonként ők is bevonultak a monostorba. Az említett major helye ma: Pobara-dűlő.

Századok múltán, midőn a koldulórendek elszippantották a laikus testvéreket, és egész ritkák lettek a konversus-testvérek, akkor alkalmaztak a régi monasztikusok tiszttartókat. Főleg a központtól távolibb földekre. így a Csanádi apátság Németi falujában a budai várnagy volt a tiszttartó. Erről okirat 1369-ből van.

Számos gazdaságtörténeti szakértő foglalkozott a bencés és ciszterci birtokok európai színvonalával. Ők ide is külföldről hozták ismereteiket, és összeköttetésben maradtak a nyugati monostorokkal. Az egresi apát háromévente ellátogatott a cite- auxi rendi káptalanra. — Náluk téli vetésre az ugart kétszer, tavaszira egyszer szántották fel. Meghonosították a trágyázást, boronálást. Kezdettől ismerték a csűrt. Már a XI. századtól a vasekét, kaszát, cséplőt! Termesztették a búzát, árpát, rozsot, zabot, tönkölyt kendert, lent. Tökéletesítették a szőlőtermelést is. Szent Gellért bortermelő országból jött, és különös figyelemmel volt a miseáldozatra szánt bor minőségére. Nyáron be is hűttette, mert „ami a léleknek hasznos, az legyen kellemes a test számára is”. A bor kezelését a monostor celláriusai (=pincemester) végezték. Arad- hegyalján híres szőlleik voltak. A bizerei apátnak a domomáli szőlő Gyorok mellett, a Makra-hegy alján,32 a buksinak Ménes mellett.33 Nagyban művelték a kertészet minden ágát, hisz már Szent Benedek is kiemelt szerzetesi kötelességként sorolta fel. A gyümölcs és virág-kertészetük ama kornak volt a „műkertészete”. Vidékünkön a finomabb alma- és barackfajokat nemesítették. Egresen pedig a legjobb francia fajtákat.

Ami az állattenyésztést illeti, a jól gondozott magyar méneseken kívül náluk voltak a gulyák, csürhék és nyájak is. Amikor a Csanádi apát fent említett Németi birtokát eladta a váci püspöknek, a vételáron kívül még húsz lovat és egy tenyész- mént is adott.34 Az egresiek francia tenyészállatokat is hoztak. A keményebb böjtök elősegítették a halíenyésztést is. Egy 1380-as oklevél különösen is kiemeli a Csanádi monostor halastavait.35 A méhészetet is kiváló gonddal és szakértelemmel űzték. Az istentiszteleti célokra sok viaszgyertyára volt szükség, ezeket maguk állították elő. Érdújhelyi szakkönyve szerint: Minden monostor a környék szakiskolája.36

Már Szent Gellért szorgalmasan másolgatta bakonybéli magányában a maga- szerzette könyveket, habár írószert és másolandó munkákat se volt könnyű beszerezni. A bencéseknek Cassiodorus óta elvük volt: Claustrum sine armario, castrum sine armentario. Ezért másolták a régi szerzőket minden iskolában, a liturgikus célú műveket, egyházatyákat pedig minden monostorban. Hogy mint Európa-szerte, úgy nálunk is nagy becsben tartották a pogány klasszikusokat is, arra példa: Az 1366— 67-ben kormányzó Imre bulcsi apát hártyára írt egy Lívius-kódexet.37 A hiányzó műveket kölcsönkérték és lemásolták. A Maros mentén sűrűn sorakozó monostorok32 Orsz. Lvtár., MODL 17. 208.

33 Uo. MODL 26. 375.

34 1398. június 30. „viginti equos equacies, decern videlicet poledris earum alias decern cum poledris, quinque scilicet poledris maribus, et aliis quinque fetus suos producentibus, necnon unum. equum, emissarium vulgo MÉN nominatum.” Stifte, okit. 12. 231.

35 ,,Possessiones piscaturas”. 1380. III. 17. Stifte, okit. 12. 225.

38 Érdújhelyi Menyhért: A kolostorok és káptalanok Magyarország mezőgazdasági fejlődésére a mohácsi vész előtt. Bp. 1903. 13. Uő.: Szerzeteseink gazdasági tevékenysége 1526 előtt Bp. 1906.

37 Csontosi : A bécsi udvari könyvtár hazai vonatkozású kéziratai. Magyar könyvszemle, 1884. 164. Hoffmann Edit: Régi magyar bibliofilek a középkorban. Bp. 1929. 32. tábla: Imre bulcsi apát könyve. — Szent Gellért irodalmi működését azóta többen is korszerű mérlegre tették, és a Delibera- tiot is újra kiadták, ezt Juhász éppencsak megemlíti, de nem tartja a tárgyhoz tartozónak. L. A.

36