Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Mátyás Sándorné Báthory Katalin : „Boldog korszak”. Németh László és Mátyás Sándor kapcsolata, összeállította és összekötő szöveggel ellátta: özv. Dr. Mátyás Sándorné Báthory Katalin
dalmi lap is megemlékezett. Kedves hódmezővásárhelyi kollegája; Szathmáry Lajos,8 aki ma Hódmezővásárhely díszpolgára, 1972. március 14-i Mátyás Sándorhoz írt levelében ezt írja: „Olvastam művedet... Azt a finom stílusművészetet, amellyel az írónő körmönfont mondatait magyarul tolmácsolod. De a tartalmán túl, amely olvasottságodat dicséri, hadd örvendezzek annak az esszéstílusnak, amelyben ez a bevezetés meg van írva. Ki tud még így írni manapság? Nem tudom, nem jobb-e, mint műalkotás, magánál a regénynél. Gratulálok...ölel: Szathmáry Lajos s. k.” Szathmáry Lajos egy 1957. október 22-i leveléből: ...„Biztosra veszem, mégsem mész el Szentesről, Te a gimnázium agyközpontja maradsz!” Németh László hosszasan ír Mátyás Sándorról a Csongrád Megyei Hírlap Viharsarki vasárnapok című rovatában a 31. számban „Pillantás a jövőbe” címen. Kristó Nagy István,9 aki hódmezővásárhelyi tanítványa volt Mátyás tanárnak egy 1980. szeptember 11-i Csongrád Megyei Hírlapban ezt írja: „...de Vásárhelytől akkor sem szakadt el egészen Németh László, néhány régi tanár-baráttal levelek állandó lánca kapcsolta össze továbbra is. Pl. Mátyás Sándorral, Sipka Sándorral és feleségével. Erről a korszakról talán ezek a levelek mondják majd a legtöbbet”. Mátyás Sándor naplójegyzeteiből apró bejegyzések, ... szavak ... sorok. „Ma orvosok, tanárok ... latin nélkül??” „Németh László sohasem függetlenítette magát az időtől...” „Rám nem kötelezőek azok a korlátok, amit a külső világ rak az egészségesekre, mert sajnos negatív cavernával élek... (húga és édesanyja tüdőbajban haltak meg fiatalon). „Én egy kicsit mindenkihez hasonló ember akarok lenni...” „milyen fárasztó volna az élet, ha az öntudat és akarat sohasem menne szabadságra” „Az élet keserűségének infernóját megjárt emberek pesszimisták...” „...én...én csak választékos ízlésű közönségnek írtam...” Mátyás tanár-precizitására jellemző pl., hogy amikor olvasta Németh Lászlónak az „Utolsó széttekintés” c. könyve 38. oldalán a megszakítást Shakes-peare, — e nyelvtani hibát azonnal kijavította a könyvben, így: Shakes-speare, s megjegyezte, hogy milyen gondatlanok a nyomdászok. 1938. június 13-i hódmezővásárhelyi levelében ezt írja Mátyás Sándor: „...van bennem valami eredendő romlatlanság, hiszékenység, gyermekiesség, exatláltság, fokozódó lelkesedni tudás. Megéri? Ki tudja? Feledek! Hiszek!... lassanként büszke leszek, hogy ehhez a száműzött s Közép-Európában, vagy napjainkban sehol sem szívesen látott csapatkához tartozónak érezhetem magam...” Mátyás tanár-modorában az angolokéhoz hasonló kimértség volt. Vigyázott mondataira, és csak a legválasztékosabb kifejezésekkel élt. Természetesen kifejezéssel tudott elmondani megvető axiómákat. Mozdulatai lassúak, komolyak voltak. Mindig megőrizte méltóságát, szokásait, önmaga kultuszát, Németh László elveivel közös elveikkel átitatott korrektségét. Abszolút következetes volt. Pesszimista is volt, mert megjárta az élet keserűségének minden információját. Hangja csípős, kesernyésen szatirikus, mint kritikus is. Erről a volt tanítványai sokat tudnak mesélni. Szentesen, egy kis csendes zugban született. Hódmezővásárhelyi otthonát is csöndes zugban alakította ki. 8 Szathmáry Lajos: A Bethlen Gábor Gimnázium magyar—latin—görög szakos tanára 1930—41 között, Tanyai Tanulók Otthona megalapítója, Hódmezővásárhely díszpolgára. 9 Kristó Nagy István (Sándorfalva, 1921. VI. 16.): irodalom- és művészettörténész, kritikus, szerkesztő. 203
