Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)

Mátyás Sándorné Báthory Katalin : „Boldog korszak”. Németh László és Mátyás Sándor kapcsolata, összeállította és összekötő szöveggel ellátta: özv. Dr. Mátyás Sándorné Báthory Katalin

jének a maga nemében páratlan és parádés összkiadására vállalkozott, csendült el; de nem szűnt meg teljesen a régi bizalmatlanság, elhallgatás; az éles támadói hang — blaszfémia volna egy-két nevet is emlitenem a Németh Lászlóé mellett — legjobb esetben szordinós zsörtölődéssé változott.

Már biztosra vehető, hogy a XX. századi magyar irodaim, szellemiség két legnagyobb és legeredetibb megtermékenyítő gondolkodója: Ady a század első felében és Németh László a másodikban. Irodalomtörténeti sorsuk és szerepük is hasonló; vízválasztók. Németh László azt a szerepet tölti be napjainkban mint Ady a század elején. Vele vagy ellene. Ez a vele, vagy ellene különbözteti meg a két Magyarországot; a haladót és az ócskát Ady korában. Ma viszont még Németh László hívei is elkövetnek olyan baklövéseket, talán a Minőség forradalmára vagy Az értelmiség hivatására gondolva, hogy a műveltek cinkosságát keresi, irtózik a tömegtől, harmadikutas; ezek a megbélyegző állítások tévesek, félreértésen alapulnak, vagy azt mutatják, hogy az illetők nem ismerik Németh Lászlót vagy rosszul ismerik. Nem volt benne semmi elkülönülési szándék, semmi tömegiszony, semmiféle harmadikútkeresés. Éppen az fájt neki, hogy kevesen ismerték és olvasták, vagy tudatosan, vagy öntudatlanul félremagyarázták. Mert egy bizonyos, Németh Lászlót érteni, élvezni, vagy szeretni; adottság kérdése. Rá kell, hogy hangolódva legyünk, bizonyos oltás kell bennünk, hogy megértsük és megszeressük. Ezt csak művei olvasásával kaphatjuk meg, ha meg van bennünk az értékelésre kész fogékonyság.

Művei olyan tökéletes zártságot és teljességet alkotnak, hogy akik nem vele nőttek, nehéz még csak tanácsot adni is megközelítésükre. Olyan zárt és tökéletes egésznek érzem Németh László munkásságát, mint a kört, ezt a hibátlan geometriai alakzatot. Nincsenek élei, szögletei, kiugrásai, rövid, hosszú, vagy párhuzamos oldalai. Mondatai sorjázásában nincsenek üresjáratok. Nem könnyű olvasmány. Mintha breviáriumot tartanánk a kezünkben. Minden mondata csillogó gyöngyszem. Márványba való metszés után kiált. Minduntalan egy-egy axióma, maxima, vagy epigramma. Glosszák gyűjteménye. S mindig tanít. Maga is szenvedélyes tanuló hogy tanítani tudjon. Ez a pedagógiai furor fogja meg olvasás közben az embert, és teszi szenvedélyes rajongójává. Minden mondata provokál, a gondolkodásra, a haladás, a jó ügy mellett. Zsenialitása minden mondatán átsüt.

Németh László akkor volt elemében, ha taníthatott, és volt is kiket tanítania. Hódmezővásárhelyt azért szerette meg, mert ott fenntartásnélküli szeretetet érzett és kapott mindenkitől, nem is szólva diákjairól, akik szerették, ha nem is értették, vagy értékelhették igazi érdemei szerint. De nagyságára, szellemére elő voltak készítve. Üstökös érkezett közénk, járta végig legkitűnőbb tanárunk az osztályokat, ahová az igazgatóiból első óráira indult Németh László. Persze nem ez volt az igazi előkészítés. A Tanú minden száma megvolt az ifjúsági könyvtárban, a diákok ismerték.

Németh László igazi méltatását és értékelését csak vele congeniális szellem végezheti el. Lehet, hogy erre még sokáig kell várnunk, nagyon sokáig. Sőtér tanár úr1 szép és lelkes megemlékezésében a regényeit tartja a legmaradandóbb értékeknek. Mi nem osztozunk ebben a véleményében. Németh László egyformán maradandó és nagy minden műfajban: az egyszerű novellától a legnemesebb veretű tanulmányokig. Ő mindig minden sorában gondolkodó volt, és elgondolkodtató példakép ma is, és az is marad.

Sokat beszélhetnénk nemcsak műveiről, hanem mindennapi életéről is. De beszéljenek helyette művei.

1 Sőtér István (Szeged, 1923. VI. 01.—1988.): író, irodalomtörténész, egyetemi tanár. 1938- tól a JATÉ-n, 1952-től a bp-i ELTÉ-n egyetemi tanár.

198