Tanulmányok Csongrád megye történetéből 18. (Szeged, 1991)
Bratinka József–Szigeti Ferenc: Szeged város tanácsának első jegyzőkönyve (1717–1723)
ad 83. várakozásukat meghaladóan tapasztalhatták, hogy a bevádoltak közül még Spetthi báró úr, a dicső neubergi ezred alezredese is — aki ugyanahhoz a német lovagrendhez tartozik, amelynek jelenleg uralma alá vannak vetve az említett kunok — azon buz- gólkodott e nagyméltóságú udvari haditanács előtt, hogy a szegedi vár parancsnok urának komoly és szigorú rendeletek útján írják elő, hogy ő az imént említett német lovagrendből való Orczi István úrnak, a jászok és kunok területe parancsnokának egyszerű felkérésére meddig és mikor tartozik megadni az eddig elrendelt katonai segítséget, és ezeket a szegedieket karhatalommal távoltartani és megakadályozni a már gyakran említett földek rögzített közös használatában. Meglehet, hogy ezen polgárok előtt nem nyilvánvaló, hogy ilyenféle rendeletek eddig érvényben voltak, és tartanak attól, hogy esetleg valakiknek az alaptalan tájékoztatása következményeként fogják a mondott rendeleteket alkalmazni. Minthogy pedig ezek a polgárok, bármelyik szabad királyi városban tartózkodnak is, feltétlenül királyi birtokok gond- mokai, következésképpen azt, amit a polgári vagyonból elvesznek, nemcsak tőlük, hanem a királyi birtokból is elveszik. Ezenfelül pedig minthogy ezeknek a polgároknak nemesi státuszuk van, és végül is a törvényes jogi úton túlmenően ad 84. senki sem sértheti meg a nemesek előjogait, a királyi engedélyeket, amelyeket királyi oklevelek erősítettek meg — mégpedig a zavartalan és folytonos közös használatra vonatkozóan —, és amelyeket az előterjesztett pártfogó levelek is alátámasztanak, fenn kell tartani. Ezért kerestetett fel az említett udvari haditanács, hogy Spetthi báró úrnak vagy bármely kérelmezőnek az említettekre vonatkozó kérését tekintve, minthogy nem volt remény arra, hogy a királyi kancellária szokásos levélváltása útján ez elrendeződik, ezért a közösség igazsága érdekében, érvényesítve eme megfontolásokat és hazánk írott törvényeit, utasítsa őt a törvény hivatalos útjára, és ilyenformán igazságossága buzgóságával késlekedés nélkül gondoskodjék a királyi birtok megoltalmazásáról ugyanez a nagyméltóságú udvari haditanács, amely iránt a továbbiakban is minden kegyes szolgálatra kész marad ez a magyar királyi udvari kancellária. A magyar királyi udvar kancellária megbízásából kelt Bécsben 1719. február 25-én. ad 85. Rendelet A nagyméltóságú Udvari Haditanács értesítése a Magyar Királyi Kancellária fentebb beillesztett jelentéséhez. A dicső Magyar Királyi Udvari Kancelláriának eme testület most folyó hó, azaz február 25-én kelt felterjesztésére, hogy Szeged szabad királyi város ellenére — tekintettel bizonyos hozzá tartozó közös birtokokra, amelyek közhasználatának császár-királyi kiváltságlevelek alapján ő meghatározatlan idők óta eddig zavartalanul örvendhetett — ne folyamodhassanak még a jászok és kunok kerületének kérelmére sem a német lovagrend által alapított tisztviselőkhöz, sem katonai erőhöz, ezekre jóváhagyólag kell válaszolnunk. A Császári Udvari Haditanács minthogy semmiképpen sem szokott beavatkozni tartományainak ügyeibe, még ha ezt sajátos 110
