Herczeg Mihály: A vásárhelyi leventék háborús kálváriája - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 17. (Szeged, 1990)
II. Bevezető
H. BEVEZETŐ A vásárhelyi leventemozgalom része volt ugyan az országos mozgalomnak, — de a város különleges mezővárosi jellege sajátos színt adott neki. A katonás nevelés előzményeként foghatjuk föl már az 1868:38. tc.-et. Az 1912: 30. te. az ifjúság katonai előkiképzését volt hivatva előkészíteni, amely az ifjúsági nevelés anyagi alapjáról is kívánt gondoskodni. Ennek folyománya az 1913: 22. te., amely létrehozta a testnevelési alapot és az Országos Testnevelési Tanácsot. Ez a tanács kidolgozott munkatervek szerint munkálkodott az iskolai és iskolán kívüli testgyakorlóhelyek létesítéséről, az ifjúság katonás szellemben történő előkészítéséről. A következő években a honvéd kerületi parancsnokságoknál működtek az ilyen ifjúsági testnevelési előadók. A háború vége felé mindez megszűnt. A trianoni béke- szerződés minimális nemzeti hadseregre csökkentette az ország véderejét. Ennek ellen- súlyozására a testnevelés és sport előtérbe helyezését határozták el az ország akkori vezetői. Az 1921: 53. te., a testnevelési törvény, az iskolán kívüli ifjúságot rendszeres testi nevelésre kötelezte, 12-től 21 éves korig.1 A mozgalom irányítása az Országos Testnevelési Tanács kezébe került. Az 1924: 3. te. teremtette meg a testi nevelés anyagi alapját. 1927-től az egységes katonai előképzésre törekvés került előtérbe. Az első nagy levente seregszemle 1928-ban volt Budapesten. Az a sportlehetőség, amelyet a levente nyújtott, Vásárhelyen sok szegénysorsú, kispolgári származású fiatal előtt vonzóvá tette a mozgalmat. Banga Samu gimnáziumi tornatanár készítette föl például a „Hungária” leánylevente csoportot. Az ő keze alól, az atlétikai és tornász szakosztályból indult a világsiker útjára a légtornász kettős: Balogh Mihály és Diószegi Sándor (Baldió). 1929-ben úgy döntött a vásárhelyi Levente Egyesület, hogy bemutatkoznak a nyilvánosság előtt az atlétika különböző ágazataival. A sportünnepélynek „az ad majd különös érdekességet, hogy ekkor fognak bemutatkozni a külterület leventéi”.2 Ez az, amit csak az érthet meg, aki ismeri Hódmezővásárhely hágj ománytisztelő világát, a város akkori viszonyait. A lakosságnak több mint harmada kint él a ta1 A levente: „A Horthy-korszakban annak a militarista, soviniszta ifjúsági szervezetnek a tagja, amelynek előzetes katonai kiképzést és irredenta-fasiszta szellemű nevelést nyújtó foglalkozásain minden 14 (?) életévét betöltött ifjúnak katonai szolgálata megkezdéséig kötelezően részt kellett vennie. Sok leventét nyugatra hurcoltak.” (A magyar nyelv értelmező szótára, Bp. 1965. IV. 813.) Az Új Magyar Lexikon szerint „mint szervezet 1944-ben széthullott, de a fasiszta-nyilas hadvezetőség a leventéket bevonulásra kötelezte. A parancsot csak kevesen teljesítették, a nyilasok azonban a fiatalok ezreit szedték össze, akiket 1944 végén és 1945 elején a Dunántúlon, Ausztriá-. ban és Németországban folyó hadműveletek során harcba vetettek.” (Új Magyar Lexikon Bp. 1962. 4. 372.) 2 Vásárhelyi Reggeli Újság, 1929. 7. 20. 7
