Herczeg Mihály: A vásárhelyi leventék háborús kálváriája - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 17. (Szeged, 1990)

V. Dokumentumok

Megjegyzés: A „salakhúzás” valószínűleg a láger udvarának salakkal való egyengetését jelentette; a „színház” saját műkedvelőink, általában tréfás, humoros összeállításának bemutatását. 1945. augusztus 20. Reggel egy liter káposztaleves. Délben egy liter káposztaleves, kb. három deci főzelék (köleses káposzta). Este egy liter káposztaleves. 1945. augusztus 31. „Banja”-javítás (fürdőjavítás). Pálinger Ernő hívására otthagytam a 74-eseket. 1945. szeptember 1. Állítólag a 27-i újságban benne volt, hogy a magyar foglyok ügye rendeződött. 1945. szeptember 3. Vége a háborúnak. Japánnal tegnap megkötötték a békét. Ma munkaszünet ennek örömére. 1945. szeptember 4. Banja. Fürdés éjjel. Állítólag összefüggésben a hazaszállí­tással. 1945. szeptember 5. Banja. Határidő: szeptember 18. Akkor megyünk. Mi kitar­tunk Ernővel a szeptember 23-—24-i örömnap mellett. 1945. szeptember 6. Banja, 100%. Egy néni mézestésztát adott. Megjegyzés: Árkot ástunk. A mellettünk elmenő idős, orosz asszony ránk se nézve hirtelen lehajolt, és egy-egy darab tésztát adott kettőnknek; aztán, mintha mi sem történt volna, úgy ment tovább. Ügyelt, hogy cselekedetét rajtunk kívül más észre ne vegye. 1945. szeptember 10. Banja. 100%. Főzelék, kb. 2—3 evőkanálnyi. 1945. szeptember 12. A német mérnök a stábon (táborparancsnokság) hallotta a szeptember 25-i hazameneteli időpontot. 1945. szeptember 14. Banja, 100%. Vastagnak és Andrénak megvan már a he­lyettese is állítólag. Megjegyzés: Vastag őrmester volt a magyar lágerparancsnok, a bácskai szárma­zású André karpaszományos pedig a főtolmács. 1945. szeptember 16. Vasárnap. Dróthúzogatás. Színház. Az „ugatós őr” mondta: 2—3 héten belül „skora doma” (saját fülemmel). Megjegyzés: A láger drótkerítését javítottuk, ennek az őrnek a kíséretében, aki éjjel unalmában vagy tréfából állítólag kutyaugatást szokott utánozni. Innen a nép­szerű elnevezés. Eredeti nevét soha nem hallottuk. Egyébként más orosz őrök, tisztek, munkavezetők orosz tulajdon neve sem igen volt használatos az egyszerű lágerlakók közt; gondolom, elsősorban a szokatlan kiejtés miatt. Előszeretettel kaptak nevet valamilyen tulajdonságuk alapján. így ismertünk „szerbusztok” hadnagyot, „ugatós”, „kolbászos”, „sipítós” őrt. Áz egyszerű, orosz melósoknak általában keresztnevük dukált, természetesen magyar változatban. 1945. szeptember 17. Magyar-brigád. Gyermeknevelő, 101%. Megjegyzés: Tehát újabb munkahelyváltoztatás történt. Egy gyermeknevelésre szolgáló épületen dolgoztunk. Brigádparancsnokunk Magyar zászlós lett. A tisztek utólag érkeztek a lágerbe, kezdetben nem végeztek semmi munkát a hadijog alapján, majd „önkéntesen” lemondtak erről a privilégiumukról, ők lettek a brigádparancs­nokok. 1945. szeptember 19. Gyermeknevelő, 100%. A hadapród (propagandista) ki­hirdeti, hogy a 25-i hazamenetel „kacsa”, csak a németek találták ki. 1945. szeptember 23. Egy szalmakazal hűvösében emlékszem, nyerskáposzta evés közben, a szomorú évfordulóra. Istenem, egy év hiába! 238

Next

/
Oldalképek
Tartalom