Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

A földrajzi nevek

A KÜLTERÜLETI NÉVANYAG ELRENDEZÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI, RÖVIDÍTÉSEK

A külterületi földrajzi neveket az első rész elve alapján megszerkesztett nyolc fejezet foglalja magába. Az egyes fejezetek a számozatlan határrésznevek toldaiékos alakjaival kezdődnek. A sorszám utáni szöveg négy elemből állhat: népi név, a kataszteri térképen szereplő név (K.), a Pesthy Frigyes Helységnévtárában található név (P.) és végül az 1840-es térkép névanyaga.* A sorszám itt is a név topográfiai helyét is jelöli. (A neveket követő szöveggel és a térképre vetítéssel kapcsolatos tudnivalók „A gyűjtött anyag elrendezése, a népnyelvi szöveg hangjelölései” és „A belterület névanyagának elrendezési elve” című fejezetben olvashatók.) A legtöbb név tanyanév. Kevés nevet őrzött meg a kataszteri térkép, ui. csak a határrészneveket használták hivatalosan, és azon belül a számozást. A dűlőneveket a gyakorlat szülte a köny- nyebb tájékozódás céljából.

A 70 ezer holdnyi külterületen a névgyűjtés másfél évtizede (1970—1985) egybeesett a tanyarendszer felszámolásával. Ahol a 80-as években történt meg a gyűjtés (pl. Ecser, Veresegyháza), sokszor már csak névben élő tanyákat, dűlőutakat kellett térképre vetíteni, amelyek viszont a tájékozódásban még éltek. Különösen megcsappant a nevek száma, ahol már az ötvenes évek óta táblásgazdálkodás folyt.

A tanyavilág gyors változásának következménye, hogy a fejezetek végén találhatók számozás nélküli tanyanevek is. Topográfiai elhelyezésük már lehetetlen volt.

Hékéd, Nagyhegy

Hékéd -én, -rü, -re, Nagyhégy -én, -rü, -re; -i

1. Hékédimajor (1840). A név ismert, a helymegjelölés bizonytalan.

2. Serház [1840]. „Sörfőző ház vót.” A név kihalt.

3. Hékédi rakodó. „A kis fődű embereknek ez vót a rakodó, cséplőhejük. A városba laktak, de a tűzveszéj miatt itt tartották a takarmányt, tűzrevalót.”

4. Vadas: Vadaskert [1840] 1. „Gyüműcsös vót. Kísőbb bulgárkertészekre emlékszem.” Az Árpád Tsz libalegelője.

5. Bikaakol [1840 Vámház]. Az épület vámházként szolgált a kurcai átkelőnél. Ebben a században már a felsőcsordajárási csordás lakott benne. Most az Árpád Tsz-é.

6. Felső-csordajárásí híd Híd. „Ma betonhíd van. 1816-ból való rajz szerint: „A híd 10 cölöpre először hosszában, majd erre keresztben lefektetett gerendákból áll” (K. J. 79.).

7. Felső-csordajárás (K~) s, 1. „Ide hajtotta ki naponta a csordás a félsőpártiak teheneit legelni: kiveréstű bekötésig, szengyörgy naptú novemberig.”

8. Repülőtér 1. lásd bt.

* K=Szentes Rend, Tanácsú Város határának átnézeti térképe.

67