Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)
Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)
4. A Radikális Demokrata Párt programja (Függetlenség 1898. április 24.) „... Lapunk eddig is a polgári jogegyenlőség eszméjének nevében emelt elsősorban zászlót s a magyar társadalomnak a magyar politikai államnak csak ezen eszme alapján van biztos fejlődése és állami teljes megszilárdulása. A mi politikánk alkut nem ismerő radikális volt kezdettől fogva. Már adtunk is programot, hogy miként kell, miként lehet e rothadás útjára indult nemzet testébe új lelket önteni. Az osztálytársadalom törvényeinek pusztulni kell. A nép minden rétege, úgy mint a 48-iki törvények ezredéves átalakító szelleme szól felénk: egyenlő jogot élvezzen. És mi az utóbbi időkben tapasztalt hatalmi önkénykedés, és az állami omnipotencia féktelen terjeszkedési vágyával szemben az ország minden polgárához szólunk és kiáltunk, hogy jöjjön utánunk, tegye politikai programunkat magáévá, keljen velünk egy, nagy, az egész nemzet életét átalakító küzdelemre. Célunk tiszta, nemes és hazafias. S aki az országot szereti s társadalmi s politikailag elutasithatatlan átalakulásának törvényeit békés úton akarja statuálni: hallgasson meg s kövessen bennünket. Jelszónk a program, melyet a következőkben szövegezünk: 1. Magyarország teljes állami függetlensége és gazdasági önállósága a perszonál unió alapján. 2. Általános választási jog, titkos szavazással. Minden magyar állampolgár, aki 20-ik életévét betöltötte, szavazati joggal bírjon az országgyűlési képviselők, a törvénykezési bizottsági tagok és a községi választásoknál. Három évi törvényhozási ciklus. A választások községenkénti szavazás útján eszközlendők. A választókerületek lélekszám aránya szerint osztandók be. A választások törvényes munkaszünet napokon tartandók meg. 3. A nép indítványozási és elvetés joggal bírjon, háború és béke fölött a parlament döntsön. 4. A főrendiház eltörlendő, helyébe egy második kamara szervezendő, amelynek tagjai: kétharmad részben a nép választottjai, egyharmad részben pedig a különböző egyházak, a magyar kir. kúria, a köztörvényhatóságok s a kereskedelmi és iparkamarák küldöttjei, akiknek mandátuma—éppúgy mint a képviselőház tagjaié — az országgyűlés tartamára érvényes. 5. A születési kiváltságok, a címek és rangok eltörlendők. 6. Korlátlan egyesülési, gyülekezési és sajtószabadság. Mind a gyűléseken, mind a sajtó útján elkövetett vétségek esküdtszéki bíráskodás tárgyát képezzék. 7. Az állami, törvényhatósági és községi tisztviselők fegyelmi ügyei a közigazgatási bíróság hatáskörébe utaltassanak. A végrehajtó hatalmat csupán a felfüggesztési jog illesse. 8. A köztisztviselők részére szolgálati pragmatika állapítandó meg. 9. A közoktatás állami feladatot képez és ingyenes. A tanszereket és ellátást a népiskolákban ingyen adják, a felső iskolákban is azok részére, akik képességük alapján további kiképzésre alkalmasak. 10. Az igazságszolgáltatás a bélyegköltségek leszállítása és az ügyvédi díjak mérsékelt tarifa által olcsóbbá teendő. Az ártatlanul vádoltak, elfogottak és elítéltek kártalanítandók. 11. Ingyenes orvosi gyógykezelés, szülészeti segély és ingyen gyógyszerek. Ingyenes temetkzés. 12. Hitbizományok jövőre egyáltalában nem engedélyezhetők. 13. Valamennyi egyház papjait az állam fizesse, tehát a katholikus egyház főpapságát is. 14. A főpapi, valamint az összes holtkézen lévő birtokok állami kezelésbe veendők. 15. A holtkézi birtokokat az állam parcellázza és telepítési célokra fordítsa. Ugyanezen célra a nagybirtokokból és a hitbizományi javakból az állam annyit sajátítson ki, amennyit a közszükség igényel. 16. A földbirtok maximuma törvény útján megállapítandó. 17. Az adózási rendszer reformálandó oly irányban, hogy a földadó leszállíttassék, mindenki tényleges jövedelme arányában fokozatosan emelkedő jövedelmi és vagyonadóval járuljon a közterhek viseléséhez és az életfenntartásra szükséges jövedelem — az úgynevezett létminimum —• adómentes legyen. Esküvel való önbevallás az adó alá. 355
