Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

gyilkoshoz hasonló megvetést fejezett ki — más lapokban is felbukkan. A Mezőtúr és Vidéke c. lap ezt az elnevezést magától Simától származtatja: „Sima Ferenc, a szentesi néptribun és saját állítása szerint — ha ugyan igaz és nem ráfogás ez — második Dózsa György...”222 Tetszetős lenne Simát második Dózsa Györgynek nevezni, ennek azonban semmi valóság alapja nincs, ezzel a névvel történt korabeli felruházás csupán a kor uralkodó felfogására enged következtetni, mégpedig arra, hogy azok a reformtörekvések is, amelyeket Sima képviselt, mennyire idegenek voltak az uralkodó osztályok felfogásától. Rámutatnak egyben az utóbbiak végzetes felelősségére Magyarország sorsának későbbi alakulásában.

A Sima által pártfogolt és segítségével felszított községi földszerzési mozgalmak ténylegesen már kezdeti stádiumukban is kihívást jelentettek az uradalmak ellen. Ez a küzdelem az idők során felforrósodott. Az uradalmak továbbra is mereven elzárkóztak a községek földvásárlási és bérletszerzési törekvései elől. Ekkor Sima Ferenc egy új kihívással válaszolt, ez volt az ún. sitéri telepítési akció. Megegyezett Roheim Nátán Bihar megyei birtokossal, hogy annak 6 ezer hold nagyságú sitéri birtokát telepítés céljára megveszik a Csongrád megyeiek. Az egész akciót Sima személyesen kezdeményezte és indította el. Sikerült a települni vágyók számára viszonylag kedvező feltételeket biztosítani. Sima Ferenc első hirdetménye 1900. február 11-én jelent meg a Csongrádmegyei Ellenzékben. A föld eladási ára 160—180 Ft magyar holdanként terméssel együtt, ősszel termés nélkül pedig 140—160. A megegyezés szerint 20—100 holdig lehetett birtokot jegyezni. Később a feltételek sorozatosan módosultak. Az alsó határt előbb 10, majd 5 holdra szállították le. Kezdetben 35—50 Ft holdankénti előleg fizetésében állapodtak meg a tulajdonossal, majd ezt úgy módosították, hogy 45 Ft-ot kell a tárgyévben fizetni. A szerződés aláírásakor 10-et, a további részleteket pedig decemberig. Lehetőséget adva, hogy a termésből, illetve erdőirtásból befolyó pénzekkel is élhessenek a vevők. A következő évben semmit nem kellene fizetni. Áprilisi híradás szerint a fenti feltételek mellett már a 6 ezerből 4500 hold gazdára talált. Többszöri gyűlésezés után a települni vágyók úgy döntöttek, hogy csak a termés betakarítása után veszik meg a földet. Előbb saját terményeiket értékesítik és ingatlanukat eladják, amennyiben van és csak utána települnek. A birtokos ezt a feltételt is elfogadta. Új feltételeket is kialkudtak, mely szerint az ár 150 Ft-ra mérséklődött és az évi tartozás pedig 20 Ft-ra, melyet a következő évek termésére lekötött váltóval is lehetett fedezni. Hamarosan lehetőséget kaptak a nincstelenek is, ún. zsellérek, akik a vállalt erdőirtás fejében kaptak volna ingatlant. A 6 ezer hold fele ugyanis erdő volt. A kitermelt fa árából is jövedelmet reméltek a telepesek. Az érdeklődés hamarosan átterjedt a megye határán, a szomszédos Békés megyében nőtt meg az érdeklődés, de Csanád és Szolnok megyei községek is érdeklődtek. Augusztus elején a hírlapi tudósítás szerint még 370 hold föld várt gazdára. Ezt a területet sem engedték át a szomszédos megyéknek. Sima kérésére a birtokos ráállt, hogy csak Csongrád megyei telepesek legyenek. Sima maga is kijelentette, hogy a települőkkel tart. Az érdeklődést fokozta a látogatók jó véleménye, majd a nyári jó termésről érkező hírek. Nem kevésbé fontos volt a kedvező feltételek biztosítása. Sima végig azt hangoztatta, hogy ilyen kedvező feltétellel még Magyarországon nem volt telepítés.223 Csak összehasonlításul érdemes egy adalékot a korabeli árviszonyokhoz közölni. A csongrádiak akciója révén a gróf Dégenfeld-féle gáttéri birtokot áru222 Csongrádmegyei Ellenzék 1900. február 7.

223 Csongrádmegyei Ellenzék 1900. február 11., 16., 25., 28., március 2., 23., 28., 30., április 5., 8., 11., 15., június 27., július 4., 18., augusztus 8., 10., 17., szeptember 9., stb. a lap szinte minden száma foglalkozik a kérdéssel.

338