Tanulmányok Csongrád megye történetéből 16. (Szeged, 1990)

Farkas József: „Földet és jogot a népnek” (A függetlenségi baloldal útkeresése. Sima Ferenc útja a radikalizmusig)

4. A RADIKÁLIS TÖREKVÉSEK TOVÁBBÉLÉSE,

Sima Ferenc erőfeszítései és bukása

1898. novemberében a kormány ismét felfokozta az ellenzék felháborodását azzal, hogy a várból elszállított Hentzi-szobrot a Ludovika előtt állíttatta fel. Ez a lépés a Függetlenségi Párt által, már az augusztusi inschli klauzula miatt előidézett országos felháborodást még erőteljesebbé tette. Most az egyetemisták mozdultak meg. Válaszként a kormány ostromállapotot rendelt el az egyetemeken. A műszaki és központi egyetemek épületét, az autonómia megsértésével rendőrség szállta meg. Állandósult az egyetemisták kardlapozása és letartóztatása. Ezután az ellenzék már egy emberként Bánffy „fejét” követelte. Nem szavazták meg a költségvetést, kibontakozott az általános obstrukció. Ezután a kormány ismét tetézte addigi alkotmány- ellenes tevékenységét azzal, hogy egy december eleji pártértekezleten a Szabadelvű Párt Tisza Kálmán javaslatára egyoldalúan megadta a felhatalmazást a kormánynak. Megszületett az ún. „Tisza-Lex”. Ezzel betelt a pohár. Még a Szabadelvű Pártban is bomlás következett be. Az ország a költségvetés megszavazása nélkül, ex-lex állapotban lépett át az új évbe. A kormány bukása megérlelődött.

Néhány epizód a parlamenti életből: November 22. Holló Lajos szónokol a műegyetemi rendőri brutalitások miatt. Perczel belügyminiszter közbeszól, hogy a miniszterelnökkel egy kocsin jöttek, és az egyetemisták kővel dobálták meg kocsijukat. Visontai elmondja, hogy a parlament karzatán az ellenzéket éljenzőket az utcán lovas rendőrök vették üldözőbe. Perczel fel akar szólalni, de beszéde hangzavarba fullad. Fejérváry honvédelmi miniszter védeni próbálja a Hentzi-szobrot, óriási botrány tör ki. Többször felfüggesztik az ülést. Az ellenzék Fejérváry rendreutasítását követeli. Végül az ülés 7-szer egy órás és kétszer félórás félbeszakítása után éjjeli 1/2 12-kor ért véget.180 November 23.: 10 képviselő kért szót a napirend előtt az egyetemi események kapcsán. Polonyi Géza elmondja, hogy őt és képviselő társát, Lakatos Miklóst az egyetemisták közé rontó lovasrendőrség kis híján eltiporta. A rendőrség lövéseket adott le. Betört a Műegyetemre és kaszabolta a diákokat. Egynek az arcát kettéhasították, egy diáknak pedig a lábát törték el, egy másiknak pedig a szemét kardlappal kivágták. Sághy Gyula — maga is műegyetemi tanár — bizonygatja, hogy a diákok csupán az ablakból a függetlenségi képviselőket éljenezték. Bolgár Ferenc: közbeszól, hogy most is „verik, ölik a gyerekeket!” A hír- után az ellenzéki képviselők kirohannak a teremből, az ülést felfüggesztik. Később Justh Gyula: „De ostromállapot van és akkor nem tanácskozunk! Amikor ártatlan embereket kaszabolnak és vagdosnak akkor én itt nem maradok! Ha ostromállapot van, akkor legyen vége!” Visszatérnek a kirohanók. Fáy István: „A központi egyetemről jövők: ott vágják a fiatalságot. (Disznóság!) Elmondja, hogy detektívek mennek előre és provokálnak és utána ront elő a rendőrség. Perczel: 22-én 220 egyént állítottak elő. Állítja, hogy az egyetemistákat cipészlegények és más szakmabeliek is segítik. Rakovszky István: A Múzeum Kávéházban is kardlapozzák a fiatalságot. Miután körbe akart avatkozni őt is letartóztatták. (Barabás Béla: Pribékek!)181 November 24. Makfalvay Géza: A központi egyetemen szabad elvonulást ígért a rendőrség, ha kinyitják a kaput. A diákok kinyitották, de a szabad elvonulás helyett ismét közéjük rontottak és tiporták őket a lovasok. A Műegyetemen a tornateremben torlaszolta el magát a diákság. A rendőrség létrával ostromolta meg őket. 100 hallgatót a pincébe szorítottak le és ott verték őket. Wlasics Gyula vallás- és közok180 Képviselőházi Napló 1896. 18. k. 284—289. 1.

181 Uo. 294—309. 1.

324