Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
A Szent-Györgyi gyűjtemény
A SZENT-GYÖRGYI GYŰJTEMÉNY A Szent-Györgyi Gyűjtemény a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtára egyetemtörténeti különgyűjteményének legértékesebb része. Kialakulása és létrejöttének előzményei szorosan kapcsolódnak az egyetem történetéhez, ezért csak történeti összefüggésében mutatható be. A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem létrejöttének történeti előzményei 1775-re nyúlnak vissza, midőn Mária Terézia a kolozsvári Báthory-egyetemen orvosi fakultást létesített. A fakultás az Orvos-sebészi Tanintézet, 1789-től Classis Chirurgica, 1808—1817-ig Facultas Medica, majd 1817-től Institutum Medico- Chirurgicum lett, és külön vált a főiskolától. Tanszékeinek száma 15-re emelkedett, és 1872-ig működött önállóan. Báró Eötvös József 1870. április 7-én a képviselőház elé terjesztette az új kolozsvári egyetem létesítésének tervezetét, természetes alapjául a Báthory-egyetemből fennmaradt Jogakadémia és az Orvos-sebészi Tanintézet kínálkozott. Az 1872. évi XIX. és XX. törvénycikk hozta létre a négy fakultásos kolozsvári tudományegyetemet, amely 1881-ben vette fel a Ferenc József Tudományegyetem nevet. A románok 1918. december 24-én szállták meg Kolozsvárt, és 1920. február l-jén a román király megnyitotta a kolozsvári román egyetemet (Universitatea Regele Ferdinand I. din Cluj). Az 1921. évi XXV. törvénycikk alapján Szegedre helyezett magyar kolozsvári egyetem nemcsak címében viselte a jogutódlást, de professzorai és tudományos személyzetének döntő többsége is a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem oktatója volt, s az egyetem hagyományait évtizedeken át folytatták. Az első években az egyetemi hallgatók jelentékeny része is a volt kolozsvári egyetem diákjaiból került ki. Az egyetem történetével kapcsolatos dokumentáció összegyűjtésére és az egyetem történetének megírására számos esetben volt kezdeményezés. Annál inkább szükség volt erre, mert Kolozsvárról „csupaszon” került Szegedre az egyetem, semmit se hozott magával, még az anyakönyveket sem, holott erre a békeszerződés 178. §-a alapján legalább másolatban joga lett volna. 1940-ben Kolozsvárra visszatérve magával vitte az egyetem teljes irattárát. A későbbi időszakban — elsősorban az Orvostudományi Karon — a háború vihara miatt pusztult el a fontos iratok egy része. Az egyetemtörténet feldolgozása megelőzte az egyetemtörténeti gyűjtemény, múzeum létesítését. 1922-ben jelent meg Márki Sándor: A M. kir. Ferenc József 103
