Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
Másfél évtizedig „oroszbarát” minősítése miatt sem kapcsolódhatott be a politikai életbe. Korunk nagy veszedelme, az atom- és hidrogénbomba feltalálása a hatvanas években újabb háborúval fenyegette a világot, megindultak az atomháború elleni akciók. Nem volt egyetlen olyan atomháború ellenes megnyilvánulása az ottani tudósoknak, melynek részese ne lett volna. Tudóstársaival is szembeszállt, ha azok háborús nézeteket vallottak. 1962-ben jelent meg világszerte nagy feltűnést keltett cikke a Scientific American-ban, mely bírálja a szintén magyar származású Ellen Tellernek, a hidrogénbomba feltalálójának The Legacy of Hiroshima (Hirosima hagyatéka) című, az atomháború jogosságát igazoló könyvét. 1962. január 13-án nagyhatású beszédet tartott a Harward Egyetemen a tudomány társadalmi felelősségéről, ugyancsak 1962 januárjában Falmouth lakóinak tartott előadást az atombombáról, mely Nehézségeim az atommal címen magyarul először a Látóhatárban jelent meg. Közben munkatársaival — köztük Együd Lászlóval — sikerült borjúmáj- kivonatból olyan anyagot előállítaniok, amely — legalább állatkísérletekben — a rák megelőzésének és gyógyításának jelentős százalékban eredményes hatóanyagnak bizonyult. Az amerikai Tudományos Akadémia 1972-ben úgy számolt be az eredményekről, mint olyan lehetőségről, amely megállapíthatja a sejtek rákos szaporodását. A sikeresnek mutatkozó kísérletek folytatását ekkor már komoly anyagi problémák gátolták. „Sajnos, a vietnami háború — mondotta 1970. május 30-án magnószalagon küldött levelében —128 nem csak az egész emberiségnek csapás, az elsősorban csapás Amerikának, amelyik kénytelen anyagi eszközeinek egy nagy részét erre a pusztító és értelmetlen háborúra fordítani, és így kénytelen megvonni a pénzt a komoly nemzeti érdekektől, mint amilyen a tudományos kutatás. így a tudományos kutatói nagy ösztöndíjakat nagyon megnyirbálták, és ennek a csökkentésnek én is áldozata lettem. Az az alapítvány amelyik engem eddig nagyon bőségesen támogatott, úgy döntött, hogy csak egy részét adja ki az ösztöndíjaknak. Úgy látszik, hogy az én nevem az sz-betűvel nagyon messze van hátul az abc-ben, és én abba a csoportba estem, amelyiknek az ösztöndíját teljesen megvonták. Erre egy másik állami alaphoz fordultam, amelyik szintén sokkal szegényebb eszközökkel kénytelen most működni, és ők sem tudták a kérésemet teljesíteni, csak annyit tudtak nyújtani, hogy tovább tudjak dolgozni. Arra azonban már nem tellett, hogy ilyen nagyszabású kutatásokat, mint a rákkutatás, folytathassam.” A vietnami háború kitörése után az amerikai tudósok között Szent-Györgyi Albert volt az, aki legtöbbször felemelte szavát Írásaiban a háború ellen. Kisebb megrázó hírlapi cikkei mellett 1964-ben hanglemezre mondta Békehimnuszát, melyet megküldött a világ vezető politikusainak, tiltakozva az embertelen háború ellen. Egy példány hazánkba is eljutott, Ferenczy Béni szobrászművész özvegye hozzájárult, hogy magnószalagra felvegyük gyűjteményünk számára. 128 A három eredeti magnószalag a Szent-Györgyi Gyűjteményben. 76
