Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
része még távol állt a munkásosztálytól, annak vezető pártjától, s politikailag meglehetősen passzív volt. A kommunisták látták, hogy az új Magyarország értelmiség nélkül vagy ellene nem építhető fel, ezért meg is tettek mindent, hogy e fontos réteget megnyerjék és bevonják az újjáépítés munkájába. Ezt a célt szolgálta a „Munkások a tudományért — tudósok a munkásokért” akció is. Budapest VIII. kerületéből indult ki, ahol az ostrom következtében viszonylag sok tudományos intézmény, egyetem és könyvtár rongálódott meg a harcok során. Az akció intézőbizottsága felhívással fordult Nagy-Budapest dolgozóihoz, tudományos intézeteihez és üzemi bizottságaihoz: „...A mozgalom lényege az lenne, hogy nagyüzemek védnökséget vállalnának tudományos intézetek felett... A tudományos élet képviselői pedig előadásokat tartanának a munkástovábbképző iskolákban... technikai szaktanácsokkal látnák el az üzemeket, laboratóriumokat...” A felhívást az intézőbizottság tagjain kívül Szent-Györgyi Albert, Buzágh Aladár és Rusznyák István egyetemi tanárok, Györke János, a Nemzeti Múzeum, és Hajdú Henrik, a Fővárosi Könyvtár igazgatója írta alá.123 A Magyar Kommunista Párt 1946. évi III. kongresszusán a díszelnökségben meghívottként jelen levő Szent-Györgyi Albert számolt be nagysikerű felszólalásában az akkor már széles körű mozgalommá terebélyesedett akcióról, és hitet tett a munkás- osztály mellett: „...Tudomány csak ott tud virágozni, ahol az egy széles, népi alapon nyugszik... A mi helyünk, a tudósok helye mindenképpen ott van a demokrácia oldalán...”124 „Először fordult elő a magyar történelemben — nyilatkozta a Szabad Népnek az akcióról — hogy tudós és munkás ilyen szorosan fognak össze a jobb, új világ felépítéséért.”125 A párt indította széles körű tömegakció a munkások felajánlásaival a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának és az Üllői úti klinikáknak az újjáépítése, a Műegyetem épületének és gépeinek helyreállítása és számos más segítség révén a munkások a tudományért akció jelentős eredményeket hozott. A tudósok nyújtotta segítségben az új magyar oktatáspolitika csírái is megjelentek: 1946 őszén a Műegyetemen és a Tudományegyetemen megindult a Vegyipari Dolgozók Iskolája, a Jogi Karon 350 hallgató részére munkástanfolyam indult, a Bölcsészkar a MÁVAG-ban esti tanfolyamot indított. Széles körben megkezdődött a tudományos ismeretterjesztés is, melynek nagy szerepe volt az Élet és Tudomány c. folyóirat létrejöttében is. 123 Molnár István: Adalékok a munkások a tudományért, tudósok a munkásokért akció történetéhez. — Párttörténeti Közlemények 9; 4. 148—164, 1963. 124 Szent-Györgyi Albert felszólalása a Magyar Kommunista Párt III. kongresszusán. = A népi demokrácia útja. Budapest, 1946. Szikra, a 288—289. lapon. 123 Tudós és munkás szorosan fognak össze az új világ felépítésére. Szent-Györgyi Albert professzor nyilatkozik a Szabad Népnek. — Szabad Nép 1946. június 9., 4. 74
