Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
Az Egyetemi Tanácsban tett bejelentéséről Purjesz Béla orvoskari dékán tájékoztatta a sajtóban Szeged közönségét is: „Örömhírt kell bejelentenem, habár ezt Szeged szempontjából egyúttal veszteséget is jelent, ugyanis el kell ezáltal esnie attól, hogy Szent-Györgyi itt dolgozhasson tovább. Szent-Györgyi professzort Budapestre hívták meg egyetemi tanárnak, a meghívást el is fogadta, és ő lesz az Orvosvegytani Intézet igazgatója. Egyúttal nagyszabású kutatóintézetet is berendeznek ott számára. Bizony nagy probléma most itt nekünk, hogy hozzá hasonló megfelelő utódot találjunk. Budapesten kell tartózkodnia azért is, mert ő lett az Országos Nevelésügyi Tanács elnöke...”120 Tóth László, az egyetem rektora, 1946. december 24-én a szegedi évekre hivatkozva köszöntötte Szent-Györgyi Albertet, a magyar ellenállási mozgalomban való részvételéért kapott magas kitüntetése alkalmából.121 Az, hogy Szent-Györgyi elfogadta a budapesti kinevezést, különböző okokból természetes volt. Talán nem is elsősorban a nagyobb kutatási lehetőségek döntöttek elhatározásában. A fasizmus által üldözött, az antifasiszta ellenálló mozgalomban résztvett tudósra országos feladatok vártak. Tudománypolitikai szerepe nagyobb lett annál, mint hogy továbbra is a szegedi egyetem még oly tisztelt és megbecsült professzora maradjon. A szovjetek részéről történt felszabadítás, Malinovszkij marsall magatartása, a számára nagy élményt jelentő hosszabb moszkvai tartózkodás és az országban bekövetkezett változások hatására teljes szívvel a szellemi újjáépítés szolgálatába állt. 1945—1947-ig tartó budapesti tartózkodása külön kötetet érdemelne. A Magyar Természettudományi Akadémia elnöke, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alapító elnöke, az Országos Köznevelési Tanács elnöke, a Népi Kollégiumokat Építő Mozgalom Elnöki Tanácsának és a Pápai Pariz Ferenc Népi Kollégium Pártoló Testületének tagja, sok más megmozdulás résztvevője, nem egyszer kezdeményezője. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság alapításáról így nyilatkozott 90 éves korában: „Éreztük, hogy az Új Magyarországot csak úgy lehet felépíteni, ha az oroszokkal megértjük egymást. Abból indultunk ki, hogy a háború alatt a magyar gazdaság tönkrement, a tudományos és a kulturális élet szétesett... Az újrakezdés, a talpra állás elképzelhetetlen lett volna úgy, hogy folytatódik a gyűlölködés s a szembenállás a szovjetekkel. Ezért — a barátság, a jobb megértés érdekében — hoztuk létre a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságot...”122 „A szellemi életben is sürgős és mélyreható birtokreformra van szükség” — nyilatkozta a Szabad Népben. A fasizmus szellemi rombolásának megszüntetését, a „szellemi jóvátételt” éveken át Szent-Györgyi és Rusznyák István fémjelezte a magyar tudósok között. A feladatot bonyolulttá tette az, hogy az akkori értelmiség nagy 120 Szegeden járt tegnap Szent-Györgyi professzor. — Délmagyarország 1945. április 29., 2. 121 Lásd a 212. sz. dokumentumot. 122 „A barátság, a jobb megértés érdekében.” — Népszabadság 1985. augusztus 31. 73
