Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Szent-Györgyi Albert Szegeden

II. 25. ... Szén t-Györgyi jött. Tegnap Kállaynak mindent előadott. A „szabotázs” szóra felugrott, hogy magyar miniszterelnök, hogyan lehet ilyenre gondolni. A rádióra nézve azt felelte, hogy egy hét múlva ad választ. Ullein felkapta a rádióügyet, s haj­landó azt támogatni. Szent-Györgyi Bethlennek is előadta, aki lát a dologban fan­táziát... III. 2. Este Alpáry jött. Beszélte, hogy Kállay és Ullein közölték Szent-Györgyi- vel, hogy nem vesznek részt a török ügyben. Később Ullein Orosz—Alpáry útján azt üzente, hogy Szent-Györgyi mégiscsak csinálja. A leghatározottabban tanácsol­tam Szent-Györgyinek, hogy semmit ne csináljon, mert különben a Hadikba101 kerül.”102 Midőn 1943. április 17-én megkezdődtek a tárgyalások a Salzburg közelében levő klessheimi kastélyban Hitler és Horthy között, Hitler felsorolta értesüléseit a kormány kiugrási kísérleteiről, valamint Szent-Györgyi küldetéséről is. E tárgyalás részleteiről számolt be 1981-ben Ránki György történész Vonakodó csatlós vagy az utolsó csatlós? címmel a bloomingtoni Indiana Egyetem konferenciáján német diplo­máciai feljegyzések103 alapján: „...A szemrehányás, melyet Hitler Horthyval folytatott beszélgetése során Magyarország béketapogatózásaival és különösen Szent-Györgyi professzor által folytatott tárgyalásokkal kapcsolatban tett, meglehetősen pontos és megbízható forrásokon alapult és így lehetővé tette Hitlernek, hogy a panaszok hosszú sorát adja elő.”104 Az isztambuli küldetés Szegeden is nyilvánosságra került, részben a szóbeszéd, részben a már tárgyalt Kogutowicz-beszéd következtében. Minthogy Hitler a pro­fesszor kiadatását követelte Horthytól, Szeged város vezető körei, elsősorban Pálfy polgármester a háziőrizetbe vételt határozta el. Szeged nem fordult szembe világhírű fiával; a háziőrizet arra szolgált, hogy megmentse a Gestapo intézkedéseitől. Szabad­ságát annyiban korlátozták, hogy bejelentés nélkül nem hagyhatta el Szegedet. Újszegedi házát látványosan ellenőrizte a magyar rendőrség, titokban figyelte a Ges­tapo. Minthogy személyes biztonsága egyre fenyegetettebbé vált, 1944 tavaszán meg­kezdődött a bujkálás, az illegalitás korszaka. 1944 húsvétján ment el hazulról, csak a legszükségesebb dolgokat vitte magával. Nem sokkal ezután házkutatást tartottak villájában, majd egy német tiszt a tiszti­szolgájával költözött be a lakásba. Két-három hónapig laktak ott. Szent-Györgyi szabadkai származású feleségének rokonaihoz menekült, akik a horgosi határtól egy kilométer távolságra fekvő birtokukon bujtatták el. A professzor itt több hónapon át tartózkodott, együtt élt, együtt dolgozott a mezei munkásokkal. Különösen jó kapcsolatba került a gazdaság gépkocsivezetőjével. Jó nyelvérzéke alapján a többségé­101 A Katonai elhárító börtönbe. 102 Andorra Rudolf i. m. Közli: M. Kiss Sándor: i. m. 103 Staatsmänner und Diplomaten bei Hitler. Frankfurt, 1970. Hillgruber. 104 Soós Péter János : Szent-Györgyi Albertról és a Magyar Hírek hiteléről. — Magyar Hírek 1984. március 15. 67

Next

/
Oldalképek
Tartalom