Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
ség kereste fel a rektort, és kérte, hogy azonnal tegye meg az intézkedéseket a diákegység megteremtésére. Az egyetem új ifjúsági szervezete 1940. december 12-én alakult meg az egyetemi hallgatók gyűlésén, ahol az előadó rektoron kívül tekintélyes professzorok is jelen voltak: Sik Sándor, Banner János, Greguss Pál, Veress Elemér, Batizfalvy János, Kramár Jenő és mások. A tanárok jelenléte ösztönzően hatott a szervezet megalakítására. Az alakuló ülésen a rektor elsősorban az új szellem kialakulásáról beszélt, amely már nem választja el a tanárt és diákot, a katedrát és a padot, s a professzorok jelenlétét is a diákokkal való együttműködés kifejezésének nyilvánította. A Szervezet megteremtésével kapcsolatban ismételten hangsúlyozta, hogy a diákság részére az egyetemen kell olyan otthont teremteni, amely alkalmas arra, hogy az ifjúság öntudatos, felelősségteljes emberré tudja nevelni önmagát, olyanná váljék, hogy már diákként is helyet kaphasson az egyetem vezetésében. „Öntudatos diákságot szeretnék, amely helyet kaphat az egyetem vezetésében, amely felelősségteljes emberré tudja nevelni magát, amely egyéniséggé válik... Művelt, gerinces, egész ember legyen, mert a korok hibája, hogy nem embert, hanem tömeget nevel, amelyet egy jelszóval bármilyen irányba el lehet téríteni és fel lehet használni... Ennek a közös eszmének távol kell állnia a napi politikától... Az egység érdekében ki kell zárni a napi politikát és minden jelszót.. .A diákság önmaga is beleszólhasson az önmaga ügyeinek intézésébe... elsősorban a diákszociális kérdésekbe.”71 Azonnal szűkebb körű tanácsot alakítottak az alapszabályok kidolgozására. A megindult munkához lelkesen csatlakoztak a professzorok, az Egyetem Tanácsa pedig elhatározta, hogy a Tanács ezentúl hivatalos ornátusához az egyetemi diákegység jelvényét, a diáksapkát fogja hordani. Az alakuló ülés után Szent-Györgyi nemsokára vitadélutánra hívta össze az egyetemi hallgatóságot. A vitadélutánon az egyetemi oktatás és nevelés legfőbb problémáiról vitatkoztak. A hallgatóság először csodálkozott, hogy neki is szabad szót emelnie az egyetemen a saját ügyében. Azután úgy belejöttek, hogy az este nagyon rövidnek bizonyult a kérdések megvitatására. Közvetlenül az alakuló ülés után a Turul Szövetség küldöttsége felkereste Szent- Györgyi rektort, és kérte, hogy tekintélyével és jóakaratával támogassa a Turul mozgalmát. Szent-Györgyi önmagához hűen kijelentette, hogy nem támogatja a Turul Szövetséget, mert a megoszthatatlan diákegységet akarja megteremteni. Mikor a küldöttség elbúcsúzott a rektortól, „Hajrá Turul!” felkiáltással vonult ki a teremből. Ezzel a kiáltással a Turul Szövetség vezetősége bejelentette a harcot, amely a rektor magatartása és mozgalmi elgondolása ellen felveszi a küzdelmet. Szent- Györgyi felvette a kesztyűt és vállalta a harcot a jobboldali szervezetek (Turul, 71 Szent-Györgyi Albert beszéde a diáksághoz a diákegység megteremtéséről. — Délmagyar- ország 1940. december 14., 3. 52
