Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
tosan hozzászólásában, kellően méltatta a fiatal tudósok kutatásainak eredményeit, és Straub F. Brúnó előadásához a következő gondolatokat fűzte: „Dr. Straub F. Brúnó az izomnak fedezte fel egy igen fontos új építőkövét, Dr. Straub vizsgálatai fontos részét képezik azoknak az igen kiterjedt munkálatoknak, amelyek a szegedi orvosi vegytani intézetet évek óta foglalkoztatják. Ezeknek a vizsgálatoknak fő eredménye az, hogy sikerült az izmot vegyi alkatrészeire bontani és ezeket az alkatrészeket újra úgy összetenni, hogy azok ismét mozgásra képesek. Ily módon egyik legfontosabb és legalapvetőbb életjelenség, a mozgás megértéséhez jutottunk egész közel.”64 65 Különösen jellemző a fiatal tudósok pártfogására az 1942. évben tett nyilatkozata : „A háttérben az egyik ablak mellett két úr dolgozik, a professzor rámutat az egyikre: — ott a Straub doktor úr, az én neveltem. Szinte apai büszkeséget érzek, ha arra gondolok, hogy nevét már az egész világon ismerik. Tavaly Cambridge-ben tanult. Ugyanakkor én Kaliforniában jártam, és valósággal belepirultam a büszkeségbe, mikor egy tudományos előadást valaki azzal kezdett, hogy Straub Brúnóról beszélt. Olyan érzés lehetett ez, mikor az apa legkedvesebb fiának fényképét csodálja egy társaság, azt a fényképet, amit véletlenül magával hozott.”66 Szent-Györgyi Albert az izomműködéssel kapcsolatos vizsgálatait Budapesten, majd az USA-ban folytatta. A szegedi kutatások körülményeiről és eredményeiről többször tesz említést későbbi írásaiban. A RECTOR MAGNIFICUS A nemzetközileg elismert Nobel-díjas tudós pozitív tulajdondonságai közül talán legjellemzőbbek: az ifjúság szeretete, és a közéletiség vonásai, amelyek 1940— 41-ben, rektorsága idején bontakoztak ki legteljesebben. A fasizmus nyílt előretörésének időszakában, konzervatív tanártársainak ellenállása és a jobboldali sajtó éles támadásaival szemben is vallotta, hogy mint az újonnan alapított Horthy Miklós Tudományegyetem első rektora, megvalósítja mindazon elgondolásait, amelyek humanista beállítottságából, demokratikus szelleméből, angliai tapasztalataiból, fasizmus-ellenességéből fakadtak. Új szellemet kívánt megvalósítani a szegedi egyetemen, és személyes tekintélyével olyan eredményeket érhetett el, amelyre más tudós professzor nem gondolhatott. Az egyetemi ifjúság területi hovatartozandóság, vallási különbségek és politikai irányzatok szerint forgácsolódott szét a számos ifjúsági szervezetben. A hallgató egyszerre három ifjúsági szervezet tagja lehetett: a lakóhely szerintinek (DEFHE, SZEFHE), a vallás szerintinek, és ezenfelül a karok szerint megkülönböztetett leg64 Szent-Györgyi Albert munkatársainak nagyjelentőségű beszámolója az orvosi szakülésen. —• Délmagyarország 1944. február 16., 3. 65 Konkoly Kálmán: Magyar alkotók. Budapest, 1942. Singer és Wolfner, 193—212. 49
