Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
polgárság külső jele annak, hogy elértem a legmagasabb kitüntetést, amit ember életében elérhet: polgártársaim szeretetét. Mindig azt hittem, hogy a legtöbb, amit ember elérhet, az egy tisztes sírhely. De nekem a sors ennél sokkal többet juttatott: egy helyet polgártársaim szívében, akik engem szívükbe zártak éppúgy, mint ahogy magam is már rég szívembe zártam ezt a várost...”51 A közgyűlés közönsége nagy taps közepette felállva ünnepelte a tudóst. A díszpolgári oklevelet Sz. Szigethy Vilmos főlevéltáros szövegezte és Devich Sándor rajztanár vetette pergamenre.52 A díszpolgárrá választás mellett a város más formában is ki akarta fejezni elismerését. A kisgyűlés a díszpolgárrá választás mellett lakóház építését is elhatározta, hogy a nemzetközi hírű tudóst végleg Szegedhez kösse. A lakóház ajándékozásának közgyűlési határozata széles körű helyeslést váltott ki a város közvéleményében, sajtójában, mert bizonytalanná vált Szent-Györgyi Szegeden maradása. A Chinoin gyár havi 12 000 pengő fizetéssel vezérigazgatói állást ajánlott fel neki, és a budapesti egyetem is nyíltan hirdette, hogy a Nobel-díjas Szent- Györgyinek Budapesten kell megfelelő intézetet létesíteni. Géléi József rektor nyilatkozatában az egyetem és a város érdekeit hangsúlyozva sürgette a Szent-Györgyi villa kivitelezését: „A kutató tudósnak várospolitikai értéke, a város idegenforgalmának, az egyetem diákállománya szempontjából felmérhetetlen. Az olyan kiváló nagy tudósnak azonban, mint amilyen Szent-Györgyi Albert, túl minden várospolitikán, nagy nemzetpolitikai, fölmérhetetlen nemzetgazdasági jelentősége is van... Kétségtelen, hogy a magyar paprikának diadalútját a Szent- Györgyi-féle kutatásoknak köszönhetjük. És ha tudjuk azt, hogy a magyar termelő gazda egy-egy vagon után 18 ezer pengő bevételhez — s így az ország a 100 vagon paprika exporttöbbletnél közel 2 millió pengő újabb termelési haszonhoz jut, akkor azt kell mondanunk, hogy Szent-Györgyi már réges régen egyenesen megszerezte a nemzetnek pénzben is azt az összeget, melyet a nemzet most a Szent-Györgyi „C”-villában neki vissza szándékozik adni.”53 A közgyűlési határozat alapján a főispán, a polgármester, a város felsőházi tagjai, és a képviselők Budapestre utaztak, hogy a Szent-Györgyi ház ügyében tárgyalásokat folytassanak Fabinyi Tihamér pénzügyminiszterrel és Hóman Bálint kultuszminiszterrel. Az alapelgondolás az volt, hogy a város által adományozandó telken épülne fel a magánház, amely fele-fele arányú anyagi áldozattal Szeged és az állam ajándéka lenne a világhírű professzornak. A tárgyalás során Hóman Bálint kijelentette, hogy Szent-Györgyi Albert itthon az országban és Szegeden maradását biztosítani kívánja, és ennek érdekében olyan elgondolásai vannak, amelyek minden tekintetben méltóak lesznek a magyar állam- 61 * 63 61 Lásd a 130. sz. dokumentumot. “2 Lásd a 131. sz. dokumentumot. 63 Szent-Györgyi professzort január végén vagy február elején avatja dísztoktorrá az egyetem. — Szegedi Napló 1937. november 21., 2. 39
