Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Szent-Györgyi Albert Szegeden

rem, de azt hiszem, hogy a C-vitaminra vonatkozó kutatásaim eredményeként része­sültem ebben a nagy kitüntetésben. Tíz esztendő óta dolgozom egyetlen problémán, és közben több érdekes adatra bukkantam. Jelöltje már többször voltam a Nobel- díjnak, de a bizottság eddig nem tartotta elég méltónak munkámat és az eredményei­met a kitüntetésre. Hogy mi a tervem, a jövő programom? Tovább dolgozni. A to­vábbi kutatásokra ez a tekintélyes díj most már anyagi lehetőséget is biztosít, aminek az én számomra óriási jelentősége van...”43 Másnap már a kora reggeli órákban valóságos búcsújárás indult az Orvosi Vegytani Intézet Dóm téri épülete felé, hogy köszöntsék a munkahelyére érkező Szent-Györgyi Albertet. A reggel tartott rendkívüli egyetemi tanácsülés szünnapot adott az ifjúságnak, amely a nagy esemény hírére nem is gondolt az előadások láto­gatására, és a Dóm téren gyülekezett. Az éjszakai telefonok, táviratok, személyes látogatások miatt alig aludt Szent-Györgyi. Kilenc óra körül indult el lakásáról intézete felé, de első útja a Fogadalmi templom kriptájába vezetett Klebelsberg koporsójához, és csak ezután ment intézetébe, ahol már várták a különböző testületek küldöttségei, hogy tisztelegjenek előtte. A Vitézi Szék is jelentkezett, hogy háborús kitüntetése alapján felvegyék a vitézek soraiba, ő azonban nem fogadta el az ajánlatot. Amikor a professzor megérkezett intézetéhez, a téren már többszáz főnyi diák­sereg várta és lelkesen éljenezte. Percekig tartott az ováció, Szent-Györgyi az erkélyre lépett és bensőséges, közvetlen hangon szólt a lelkesen éljenző ifjúsághoz: „Most nem tudok mást mondani, fiúk, hogy végtelen jól esik látni azt a szerete- tet, amelyet ti hoztatok most nekem. Nekünk tanároknak, akik lassan öregedni kezdünk, úgy érezzük, ez a jutalom, majdnem azt mondhatni nagyobb, mint a Notel-díj.” Hatalmas éljenzés fogadta a professzor szavait, majd a diáksereg vigyázzba állt és meghatottan, könnyesen elénekelte a Himnuszt. Csak az ifjúságnak tartott rövid beszéde után beszélgetett el Szent-Györgyi a testületek küldötteivel és az újságírókkal. „Első utam ma Klebelsberg koporsójához vezetett — mondotta. Neki köszönhetem, hogy Magyarországon vagyok, az ő lelké­nek nagysága hozott vissza ide. Azóta is az ő eszméjének szolgálatában állok és min­dig az ő elgondolásainak próbáltam megfelelni...”44 Megjelent az intézetben az Egyetem Tanácsa, élén Géléi József rektorral, aki meleg szavakkal köszöntötte a munkatársai között, újságíróktól, fotóriporterektől körülvett professzort: „Eljöttünk a tanács teljességében, hogy méltóságodban nemcsak a tudóst, hanem a jóbarátot és a talpig magyar embert és tanítványainak nagy tanítómesterét nagy szeretettel és nagy örömünkben ünnepeljük. Méltóságodnak a jó Istentől erőt és egészséget kívánunk, hogy elviselje a kitüntetés örömeit, s egészséget továbbra a még 43 Nobel-díjat nyert Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin világhírű felfedezője. — Délmagyar- ország 1937. október 29., 1—2. 41 Világszenzáció: Szent-Györgyi Albert professzor a Nobel-díj nyertese. — Szegedi Új Nemze­dék 1937. október 29., 1. 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom