Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Szent-Györgyi Albert Szegeden
elviszik Szent-Györgyi professzor tanszékét és elüldözik innen a híres tudóst — kürtölik szét az újságok. Szent-Györgyi közvetlenül is tárgyalt a miniszterrel az orvosi kar megmentése ügyében, s hogy sok tanszék összevonásával az orvoskar Szegeden maradhatott, az nem kis mértékben Szent-Györgyi személyes érdeme. DÉKÁN ÉS PRODÉKÁN Eredményes kutatásai, számos külföldi és hazai előadói meghívás mellett 1934— 1936 között súlyos megterhelést jelentett számára a dékáni és prodékáni feladatok ellátása is. A kar nevében Issekutz Béla tanár ígérte: a kar mindent meg fog tenni, hogy a dékáni tisztség viselését megkönnyítse. Ugyanebben az időszakban újabb megterhelést jelentett, hogy a Szerves- és Gyógyszervegytani Intézet vezetését is át kellett vennie, és a Gyógyszerészmesteri Szigorlati Bizottságnak is tagja lett. Jelleméből kifolyólag igyekezett ezen munkaterületeken is becsületes, jó munkát végezni. Különösen nehéz időszak volt ez az egyetem vezetése számára. Az orvosi kart már az 1921/22. tanévtől kezdve a zsidó hallgatók hat százalékos arányát megállapító 1920. évi XXV. törvénycikk „kijátszásával” vádolták, és 1923-tól napirenden voltak országosan az egyetemi antiszemita mozgalmak és zavargások. Klebelsberg — „aki elvben nem volt a numerus clausus mellett, de a gyakorlatban nem volt ellene”27 — határozatlan döntései nem tudták elejét venni a zavargásoknak. A miniszter 1926 szeptemberében enyhítő rendelkezéseket adott ki, és támadta a numerus clausust, majd az országgyűlés is tárgyalni kezdte a törvény enyhítését. A jobboldali erők támadásba lendültek, és megindították a harmincas évek antiszemita mozgalmait. 1930 novemberében a szegedi egyetem három karán ütlegelték a zsidó hallgatókat, amiközben Klebelsberg az egyetem vezetőivel tárgyalt. A Bethlen-féle konszolidációs kormány bukásával megkezdődött az országban a fasizmus előretörésének időszaka. A fasiszta jellegű zavargásokra Szent-Györgyi megütközéssel és határozottan reagált. Az antiszemita tüntetések időszakában több hallgatót vizsgáztatott. Kijelentette, hogy egyetlen jó feleletet kapott, azt is egy zsidótól. „Az urak jobban tennék, ha tüntetés helyett a tanulással foglalkoznának” — mondta a hallgatóknak.28 Mint dékán, a legszigorúbb intézkedéseket hozta, és célul tűzte ki a tanulmányi fegyelem megszilárdítását. 1934. november 12-i hirdetménye: „A folyó tanév elején azzal az intő kérelemmel fordultam Karunk hallgatóihoz, hogy az önkényes szünnapoktól tartózkodjék. Kérésem ellenére rövid időközön belül ilyen önkényes szünnap már másodszor fordul elő. A hallgatóság engedelmem nélkül folyó évi november hó 12-én testületileg távol maradt az orvosi-vegytani, sebészeti, szemészeti és élettani előadásokról. így e tárgyak összes hallgatóinak abszenciát jegyeztem be, és őket elsőfokú dékáni megrovásban részesítem. Egyben figyelmeztetem a hallgatóságot, hogy amennyiben dékánságom ideje alatt ilyen önkényes szünnap megismétlődnék, 27 Szeged c. napilap 1924. augusztus 10., 1. 28 Délmagyarország 1930. november 14. 26
