Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Szent-Györgyi Albert Szegeden

elviszik Szent-Györgyi professzor tanszékét és elüldözik innen a híres tudóst — kürtö­lik szét az újságok. Szent-Györgyi közvetlenül is tárgyalt a miniszterrel az orvosi kar megmentése ügyében, s hogy sok tanszék összevonásával az orvoskar Szegeden maradhatott, az nem kis mértékben Szent-Györgyi személyes érdeme. DÉKÁN ÉS PRODÉKÁN Eredményes kutatásai, számos külföldi és hazai előadói meghívás mellett 1934— 1936 között súlyos megterhelést jelentett számára a dékáni és prodékáni feladatok ellátása is. A kar nevében Issekutz Béla tanár ígérte: a kar mindent meg fog tenni, hogy a dékáni tisztség viselését megkönnyítse. Ugyanebben az időszakban újabb megterhelést jelentett, hogy a Szerves- és Gyógyszervegytani Intézet vezetését is át kellett vennie, és a Gyógyszerészmesteri Szigorlati Bizottságnak is tagja lett. Jellemé­ből kifolyólag igyekezett ezen munkaterületeken is becsületes, jó munkát végezni. Különösen nehéz időszak volt ez az egyetem vezetése számára. Az orvosi kart már az 1921/22. tanévtől kezdve a zsidó hallgatók hat százalékos arányát megállapító 1920. évi XXV. törvénycikk „kijátszásával” vádolták, és 1923-tól napirenden voltak országosan az egyetemi antiszemita mozgalmak és zavargások. Klebelsberg — „aki elvben nem volt a numerus clausus mellett, de a gyakorlatban nem volt ellene”27 — határozatlan döntései nem tudták elejét venni a zavargásoknak. A miniszter 1926 szeptemberében enyhítő rendelkezéseket adott ki, és támadta a numerus clausust, majd az országgyűlés is tárgyalni kezdte a törvény enyhítését. A jobboldali erők táma­dásba lendültek, és megindították a harmincas évek antiszemita mozgalmait. 1930 novemberében a szegedi egyetem három karán ütlegelték a zsidó hallgatókat, ami­közben Klebelsberg az egyetem vezetőivel tárgyalt. A Bethlen-féle konszolidációs kormány bukásával megkezdődött az országban a fasizmus előretörésének időszaka. A fasiszta jellegű zavargásokra Szent-Györgyi megütközéssel és határozottan reagált. Az antiszemita tüntetések időszakában több hallgatót vizsgáztatott. Kijelen­tette, hogy egyetlen jó feleletet kapott, azt is egy zsidótól. „Az urak jobban tennék, ha tüntetés helyett a tanulással foglalkoznának” — mondta a hallgatóknak.28 Mint dékán, a legszigorúbb intézkedéseket hozta, és célul tűzte ki a tanulmányi fegyelem megszilárdítását. 1934. november 12-i hirdetménye: „A folyó tanév elején azzal az intő kérelemmel fordultam Karunk hallgatóihoz, hogy az önkényes szün­napoktól tartózkodjék. Kérésem ellenére rövid időközön belül ilyen önkényes szün­nap már másodszor fordul elő. A hallgatóság engedelmem nélkül folyó évi november hó 12-én testületileg távol maradt az orvosi-vegytani, sebészeti, szemészeti és élet­tani előadásokról. így e tárgyak összes hallgatóinak abszenciát jegyeztem be, és őket elsőfokú dékáni megrovásban részesítem. Egyben figyelmeztetem a hallgatóságot, hogy amennyiben dékánságom ideje alatt ilyen önkényes szünnap megismétlődnék, 27 Szeged c. napilap 1924. augusztus 10., 1. 28 Délmagyarország 1930. november 14. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom