Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Dokumentumok - II. A Nobel-díj dokumentumai. Szeged város díszpolgára 1937. október 28.–1938

zisa volt. — Szeretném, ha Ti is lelki szemeitekkel ép úgy látnátok mint én most látom azt a másik munkatábort, a szellemi munkásokét, a sok százezer éjjel nappal szakadatlanul a mikroszkóp fölé görnyedő vagy az epruvettát figyelő tudósét, amely a földön az egyik sarktól a másikig lankadatlanul dolgozik, megfigyel és gondolkozik, hogy munkája eredményét évi 36 000 tudományos folyóiratban közölje a világgal. És tudjátok mi e mérhetetlen munkának az eredménye? Tudjátok mi a hatalmas könyvtárakban felhalmozott, az egész világot többszörösen beborító könyvek tartalma? Nem a természet örök törvényeinek megváltoztatása — mert erre az ember eddig és meggyőződésem szerint örökké képtelen lesz. A gyarló ember törekvése, hogy a nagy természet már évmilliók óta fennálló, szemünk előtt állandóan megismétlődő titkai közül egy parányit felderítsen. A könyvek rengetegéről beszéltem az imént. Tudjátok, hogy nagyértékű könyv az, amely csupán egy új gondolattal gazdagítja az emberiség tudását. Tudásunk összesége a természet titkaihoz úgy aránylik, mint hogyha valaki azt állítja magáról, hogy a British Museum egy kis fiókocskájának tartalmát ismeri.

Ha valaki egy új gondolattal, egy új ténnyel, egy új kémiai formulával gazdagítja tudásunkat, a világ felfigyel és 36 év óta egy értékes díjjal tünteti ki és a szellemi Olympusra emeli. Egy magyar tudós, egy jó barátunk Szent-Györgyi Albert tanár lett ilymódon az emberiség dísze, a magyar nemzet büszkesége. A Mindenség a világ teremtése óta naponta tonna számra termeli a C-vitamint, hangyaszorgalmú kutatómunkára volt szükség, hogy Szent-Györgyi az ascorbinsav kémiai formuláját megtalálja és a beteg emberek milliója számára tisztán előállíthassa. Egy parány a természet titkából beláthatatlan áldás az emberiség számára.

Szent-Györgyi Albert a magyar föld szülöttje, azé a csodálatos földé, melynek gyümölcse a Kárpátoktól az Adriáig zamatosabb mint minden más földé. Azé a földé, amely csodálatosan asszimilál, mely miként a gyümölcsbe zamatot, fiaiba magyarságot, zsenialitást, hősiességet és ihletettséget asszimilál. Hol van még egy nyolcmilliónyi embercsoport, aki annyi kiváló tudóst, festőt, szobrászt, építészt, orvost, mérnököt, sportembert, színészt, iparost termel, mint ez az Árpád földje?

De van ennek a földnek egy fátuma is. Kiválóságainkat vagy nem tudjuk megtartani, vagy nem tudjuk megbecsülni. Haydn, Lenau, Liszt, Tesle, stb. magyarságát a világ letagadja és küzdenünk kell igazságunkért. És mennyi kiváló emberünk volt kénytelen más hazát keresni, hogy ott érvényesülhessen, hogy naggyá legyen, hogy csak a Nobel-díjas magyarokat említsem, itt van Zsigmondy az ultramikroszkóppal, Lénárd a Röntgen sugarak megteremtője és Bárány a fül félkörös ívjáratai működésének felfedezője.

Kiemelkedett a tudomány rengetegéből most egy magyar tudós, Szent-Györgyi Albert, akit teljesen a magunkénak vallhatunk. Tiszteljük és becsüljük meg, egyengessük útját, hogy produkáljon, ha a sors őt erre még kijelölte. De clubunk feladata, hogy irtsuk azt az itt-ott felbukkanó irigységet, áskálódást, mely tépdesni szeretné a homlokára helyezett babérkoszorú leveleit. Igyekezzünk odahatni, hogy mint itt most a fehérasztalnál örömmel, szeretettel, büszkeséggel, minden irigy és megkiseb194