Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Dokumentumok - II. A Nobel-díj dokumentumai. Szeged város díszpolgára 1937. október 28.–1938

azáltal, hogy a mi egyetemünk tudósa nyerte meg az idei Nobel-díjat. A nagy magyar dicsőségen felül, még külön dicsőség ez városunknak és csak örvendetes tény az, hogy ezt az egész város polgársága nemcsak azonnal felismerte, de át is érezte, mert az érzés megnyilatkozása volt az az ötlet, mely első percben felvetődött, t. i., hogy kösse a város ide a nagy tudóst abban a formában is, hogy számára díszes hajlékot emel, ami Szentgyörgyi ház elnevezés alatt városunk egyik büszkesége és egyúttal idegenfor galmi atraktiója is lesz.

A szép és dicséretes terv megvalósítását illetőleg már különböző ötletekről hallottunk. Az elsők között csak tér, vagy ucca elnevezése szerepelt, mint pl. a régi Sztgyörgy ucca, vagy Sztgyörgy térnek egy „i” betűvel való kiegészítése által, ami azonban nem a legszerencsésebb megoldás, mert sem a Sztgyörgy ucca, sem a hasonló nevű tér soha sem állt semmilyen vonatkozásban sem a nagy tudóssal, aki talán még életében sem járt a város ezen részén. A másik, a Rudolf térnek parkosítása és Sztgyörgyi parkra való elkeresztelése már annyiban indokoltabb ötlet, hogy a nagynevű tudós ezen a téren lakik most, amikor ez a kitüntetés érte, de ez még mindig nem elegendő szempont arra, hogy ezt a helyet nevezzük el róla, hanem inkább azt a városrészt, illetve uccát, melyen a tudós ezután lakni fog mint „háztulajdonos”.

Ennek a helynek a megjelölése igen fontos. Első szempont, hogy a tudósnak megfeleljen és kedvelje azt a kijelölendő helyet. A templomtérnek a belvárosi plébánia melletti üres telke került itt szóba, amit azért nem találok szerencsés megjelölésnek, mert a tudós háza ne legyen együtt a laboratóriumával már azért se, mert hisz az utóbbinak megfelelő elhelyezése van az egyetem épületében. A tudós otthona legyen magánterület, ahol a tudós mint magánember él. Ebből a szempontból nálunk elsősorban Újszeged jöhet számításba már azért is, mert itt a legegészségesebb, legideálisabb kelléke a magánháznak, egy szép kert, könnyebben megvalósítható, mint a belvárosban. Nem egy ízben hallottuk ép az egyetem tagjai részéről azt a kijelentést, hogy „kár volt az egyetemet nem Újszegeden elhelyezni, ahol olyan ideális milieube került volna, mint pl. Debrecenben, a Nagyerdőben. Sajnos ezen már túl vagyunk és mit sem segít a késői belátás. Amit azonban ezután alkotunk, legalább abban okuljunk a múltnak hibáin és erre a területre koncentráljunk mindent, ami az egyetemhez tartozik és ami idegenforgalmi szempontból tekintetbe jöhet.

Újszegednek a közúti híd és Bertalan-emlék közötti része, mely szemben fekszik az anyaváros legszebb részével, a Színház stb. díszes épületsorral, körülbelül az volna ennek a városnak, mint a budai oldal a fővárosunknak. Ezt a területet kellene minden szempontból kiépíteni, mert ezáltal az anyavárosból remek kilátás nyílna a túlsó oldalra, ahol amúgy is a legerősebb idegenforgalmi tényezőnk, a strandfürdő terül el és ahová előbb-utóbb több fontos épületet kell még elhelyezni. Talán ezen a Tisza- parti részen kellene kijelölni a tudós házát, itt megfelelő telkek állnak rendelkezésre, hogy az épülethez kellő kert is tartózhassák, a levegő itt városunkban a legjobb, a kilátás úgy a Tiszára, mint a városra igen szép, zajtalan, nyugodt környék, mely fejlődésre önkéntelenül felajánlkozik és csak városfejlesztési tényezőink fantáziahiányának tudható be, hogy ezideig kihasználatlanul fekszik, amit minden valamire162