Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)

Szent-Györgyi Albert Szegeden

A népszövetségi kölcsönből az egyetemekre fordított állami támogatásból Szeged viszonylag keveset kapott. A budapesti egyetem 75,055 551 és a pécsi egyetem 26,924 804 koronájával szemben 22,937 980 koronát. Az infláció miatt az intézetek késve érkezett ellátmányának értéke csökkent. Nem egy professzor saját eszközeivel, műszereivel volt kénytelen dolgozni. A harmincas évek gazdasági válsága pedig már az egyetem létét veszélyeztette, noha a hallgatók létszáma 1931—32-ben már 2163 volt, tehát tíz év alatt megkétszereződött, és az egyetemen már 62 tanszék volt.

A klinikák és intézetek felszerelése csak a humanitárius és oktatói munkához volt éppen elegendő, a tudományos kutatómunkát a szűkös elhelyezés és elégtelen felszerelés mellett a nemzetközi kapcsolatok elégtelen volta is hátráltatta.

A Haller-féle 1920. évi XXV. te. alapján az 1924/25. tanévre megállapított 6%-os zsidó hallgató aránynak — a numerus claususnak — főként a szegedi orvoskari „kijátszása” vádjának következtében a Turul bajtársi szövetségek irányította tüntetések, atrocitások sorra követték egymást a szegedi egyetemen. Reinbold Béla két rektorsága (1923/24., 1927/28.) éppen ezen megmozdulások idejére esett, s az utóbbi nagymértékben hozzájárult a halálához.

A megüresedett tanszékének betöltésére kiküldött bizottság levelezést folytatott a Cambridge-ben működő Szent-Györgyi Alberttel. Az 1928. február 27-i kari ülési jegyzőkönyv szerint „Szent-Györgyi örömmel tenne a Kar esetleges meghívásának eleget, csak azt kéri, hogy megkezdett munkáját jelenlegi tartózkodási helyén befejezhesse, s e célból 1929. év tavaszáig jelenlegi működéskörében maradhasson”.

Az 1928. május 25-én tartott kari ülésen a dékán ismertette Szent-Györgyi személyi adatait és tudományos fejlődését. Részletesen tárgyalta 60 tudományos dolgozatát és a nemzetközi kongresszusokon való szerepléseit. A méltatás során kiemelte azt a jelentős kutatómunkát, amely nevét a tudományos világban ismertté tette. A bizottság javaslatára a Kar egyhangúan 10 „igen” szavazattal Szent-Györgyi Albert meghívása mellett foglalt állást.

Klebelsberg kultuszminiszter a 73 519/1928. V. K. sz. rendeletével ki is nevezte a tanszékre Szent-Györgyi Albertet, és a 78 519/1928. V. K. sz. rendelettel egy évi szabadságot engedélyezett számára. A kinevezés a Budapesti Közlöny 1928. évi szeptember 16-i számában jelent meg. A m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Tanácsának 1928. szeptember 29-én tartott III. rendkívüli ülésén Szent-Györgyi Albert a tanácsjegyző által felolvasott minta szerint letette a hivatali esküt, a rektor a tanács nevében melegen üdvözölte és sok szerencsét kívánt jövendő tanári működéséhez.

Minthogy kutatásai nem fejeződtek be, újabb szabadságot kért és kapott a 410—11—1464/1929. V. K. sz. rendelettel. Szabadsága idején az intézetben dr. Isse- kutz Béla helyettesítette.

Issekutz professzor nemcsak helyettesítését látta el, de később is segítségére volt. Szent-Györgyi az Egy biológus gondolatai c. könyvében tér ki erre:

„Nagy öröm számomra, hogy ezeket a sorokat Issekutz Béla professzornak ajánlhatom, aki oly sokat támogatott és segített nekem kezdő napjaimban, és akinek a barátságát oly nagyra méltányolom. Remélem, hogy ezek a sorok azt a meggyőző14