Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 15. (Szeged, 1989)
Dokumentumok - II. A Nobel-díj dokumentumai. Szeged város díszpolgára 1937. október 28.–1938
Györgyi saját érdemeinek értékéből és jelentőségéből, mert hisz az ötlet mégis csak az övé volt, hogy a paprikából C-vitamint vegyünk ki és a szenvedélyes lelkesedés mégis csak benne lobogott, hogy mindaddig ne nyugodjék, míg a saját maga kidolgozta módszerrel valóban nem jut elegendő eredményhez. Nem hivatásom Szent-Györgyi tudományos érdemeit behatóan méltatni, és azok méltatása ma már nincs is helyén, mert a tudományos világ legmagasabb fóruma, nevezetesen egyrészt azok a tudósok, akik évről évre ajánlották Szent-Györgyit a Nobel-díjra, mindenek fölött pedig az a tudományos testület, amely felelősségének tudatában és a rendelkezésére álló készültség teljes kihasználásával igen alapos megfontolás után kimondotta azt, hogy Szent-Györgyi a világnak erre a nemcsak anyagiakban, hanem éppen az anyagiakon át, erkölcsiekben legmagasabb tudományos kitüntetésére másokkal meg nem osztva, az idén egyes-egyedül érdemes, mondom ez a tudományos testület egyúttal értékében is kellőleg méltatta Szent-Györgyinek tudományos munkásságát. Minket ma itt sokkal inkább illet a kitüntetés jelentőségének mérlegelése. Annak megállapítása elsősorban, hogy a Szent-Györgyit ért Nobel-díjas kitüntetés egyúttal egyetemünknek is osztatlan dicsősége, hogy az határozott fényt vet a szegedi egyetemen általában folyó tudományos életre is. Hogy az bennünket nemzeti és nemzetközi vonatkozásunkban is határozottan magasra emel és így ennek következtében mi is értékelő hálára vagyunk Szent-Györgyi Alberttel szemben kötelezve. — De nem kisebb öröme ez a kitüntetés Szeged városának, mely helyt adott minékünk, ide menekült kolozsvári egyetemnek és épp úgy nem kisebb öröme, dísze, ékessége és büszkesége az egész magyar nemzetnek ez a kitüntetés, mert ennek révén a magyar nemzet is belépett azoknak a csekélyszámú nemzeteknek a sorába, melyeknek lángelmével megáldott és szenvedéllyel megnemesített fiait eddig Nobel-díjjal tüntették ki. Úgy érzem, a mondottak következtében mind az egyetem, mind pedig a város hálára van kötelezve Szent-Györgyi Alberttel szemben, hálára kötelezve oly irányban, hogy vele szemben szóban és írásban elismerésünket, nagyrabecsülésünket és nemzeti örömünket juttassuk kifejezésre és hálára oly irányban, hogy neki az áldásos tudományos munkásságának kifejlesztésére anyagiaktól mentes nyugodalmat s ezen túl is kényelmes, barátságos, meleg otthont biztosítsunk. Örömmel jelentem a tekintetes Egyetemi Tanácsnak, hogy az egyetemünkön mozgalom indult meg egyrészt oly irányban, hogy kitüntetett Nobel-díjas tudósunkat valamelyik kar tiszteletbeli doktorává avassa, azonkívül pedig oly irányban, hogy Szeged városa a kormányzattal összefogva, számára itt otthont biztosítson. Pillanatnyi teendőként pedig javasolom a tekintetes Egyetemi Tanácsnak, hogy a mi nagy kartársunknak, Szent-Györgyi Albertnek érdemeit iktassuk jegyzőkönyvbe, őt erről az elhatározásunkról jegyzőkönyvi kivonatban értesítsük, az ülés után pedig a Rector vezetése alatt az egész Egyetemi Tanács tisztelgő látogatást tegyen Szent- Györgyi professzornál intézetében. Az elnöki előterjesztéshez elsőnek dr. Yárkonyi Hildebrand bölcsészet-, nyelv- és történettudománykari Dékán szól hozzá és annak ad kifejezést, hogy az elnök méltató 132
