Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza

Szegedi középkori házak

Csak felsorolásszerűen dolgozzuk fel a témát és utalunk a forrásokra. Az adatok ugyanis rendkívül szűkszavúak, többet nem tesznek lehetővé.

Vár, részletesen feldolgozott. Cs. Sebestyén Károly 1928-as könyvéből ismert. Itt csak utalunk rá, hogy feltételezése szerint a középkorban a várban magán lakóházak is állottak. Feltételezhető 2 utcája. A főutca az É-i kaputól a D-i kapuig húzódhatott, a másik, ezt keresztező a nyugati torony és a déli kapu között húzódott. A két utca között állott a templom.79 A török időben itt már magyar lakossággal nem számolhatunk.

A hagyomány szerint Zsigmond, László és Mátyás királyoknak Szegeden palotái is voltak.80

1511-ben Sárszegi István szegedi gróf elzálogosította szegedi házát.81 Telke három égtáj (észak, kelet, dél) felé eső hét szomszédja ugyanabban az „utcában” állott (értsd: a közöket is a főutcán tartották nyilván), nyugati oldalán, a város árka húzódott82. Háza a Nagy utca déli végében volt.

Szilágyi Lászlónak, aki valószínűleg Mátyás király unokatestvére volt, 3 kőháza is volt Szegeden.83 Talán a legelőkelőbb a Nagy utcában állott, Zákány István főbíró házával szemben. 1527. július 25-én ennek ablakából lőtték le Cserni Jovánt.84 Talán ez volt az a kőház, amelyet Szilágyi István palotájaként említve, II. Lajos 1525-ben a városnak ajándékozott.85 Zákány István nevével az 1522-es tizedjegyzékben valóban a Nagy utcában találkozunk. Egyik Szilágyi palota 1520-ban Sárszegi István kezében volt.

Szokollu Musztafa palotája. Ablakaiból a piactérre nyílt kilátás. 1546-ban a Boldogasszony utcai tömbben állott, a Tisza partján vagy ahhoz közel. Talán az előbbi Szilágyi-palotával azonos.86

Szilágyi László másik palotája egy mészárszék mellett az alsóvárosi Szent Péter templommal szemben állott-83 Az egyházi intézmények ismertetésénél felvetettük, hogy azonos az 1807-ben fennállt régi ispotállyal. (Szt. Péter ispotály?)

Fügedi Benedek polgár házában szállt meg 1455-ben Szegeden járván Kapisztrán János.87

Középkori eredetűnek tartjuk a 60-as években lebontott Oskola u. 6. sz. ún. török házat.

XVII—XVIII. sz.-i térképeken előforduló fontosabb épület, amelyről tudnunk kell, hogy nem középkori, az 1692-ben épült katonai élésház, 1697-ben leégett, helye, vázrajza fennmaradt88, az épület a XIX. sz. elejéig állott.

79 Cs. Sebestyén 1928/3 p. 35.

80 Reizner I. k. p. 44 = Varga, F. Szeged város története 42—45. forrásul idézve Vedres István 1799. évi verses műve.

81 Reizner I. k. p. 36 = Magyar Történelmi Tár, Pest, 1863. XII. k. 142.1.

82 Szeged 1983. p. 492 (150-es jegyzet) = OL. Dl. 106 083/774 Sz. R. 111. sz.

83 Reizner O. p. 70 = Hazai okmánytár V. k. p. 388.

84 Reizner I. p. 97. = Történelmi Tár 1885. évf. p. 506.

85 Szeged 1983. p. 493. = OL. Dl. 90 600, SzR. 114—115. sz.

66 Szeged 1983. p. 539. = Névtelen (budai) szerző: Dseváhir-ül-menákib (1591) = Karácson I. 1908. p. 81.

87 Szeged 1983. p. 487 = Bölcskey Ödön, Capistranoi Szent János élete és kora I—ül. Székes- fehérvár 1923—1924. H. k. 501. Bálint 1975. p. 124.

88 Reizner I. p. 188 és 201. Reizner IV. CLXXI.

21