Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Gilicze János: Földeák község áttelepülése 1845–46-ban
mégis bekövetkezett. Éjjel 11 és 12 óra között a szélvész által is támogatott ár a Maros rét felől átszakította a gátat és rombolva elöntötte a falu jó részét. Az árvíz nem húzódott vissza, hanem május 31-én a gátat újólag átszakítva Vásárhely felől rohant a településre, elöntve az összes mélyebben felevő területet. A község elöljárósága azonnal értesítette Pozsonyi Ferenc járásbeli főszolgabírót a történtekről és egyben kérték, hogy „a szegénységgel küszködő megkárosultak számára leginkább élelmezési szerek adakozására megyénk községeit buzdítani méltóztasson”.13 A kérő szóra a megyebeli falvak és Makó város a bajbajutottak segítségére siettek. Közadakozásból egy hónap alatt összegyűjtöttek és a legjobban rászorultak részére kiosztottak 510 darab kenyeret, 143 font szalonnát, 3 mázsa sót, lisztet, kukoricát és főzelékféleségeket.14 Az áradás néhány nap múlva visszahúzódott a községből. A házaiktól megfosztott lakosok egy része gazból tákolt kunyhókban tengette életét, más részük a Szabó halmon barlangokat ásott és ott nyomorgott. Néhány szerencsés visszaköltözhetett épségben maradt házába.15 Csanád vármegye közgyűlése 1845. június 6-án foglalkozott a Földeákot ért természeti csapással. Kissé megkésve átiratot intéztek Csongrád vármegyéhez és Szegedhez, melyben kérték, hogy a rendkívüli áradások miatt a Tisza jobb partján épített töltéshez hasonlóan a bal parton is építsenek töltést, hiszen többeknek azon az oldalon is van birtoka.16 Utasították Pozsonyi Ferenc főszolgabírót és Nyéky János esküdtet, hogy tegyenek részletes jelentést a víz által okozott károkról. A helyszíni felmérés után tapasztalataikról 1845. június 8-án számoltak be: ,,a becsű megtétetett, összeírván látható; miszerint Földeák helységében 105 ház ép és 148 dőlt egészen összve, 485 hold vetés van víz alatt és 1207 hold legelőből csak 50 hold használható, 29 ház pedig minden órában összvedőlhet”.17 A jelentés alapján a közgyűlés feliratot intézett a Helytartó Tanácshoz, hogy engedélyezzék az országos segélyado- mány gyűjtést a földeákiak számára.18 Elköltözés vagy maradás? Földeák lakosait — természetesen — élénken foglalkoztatta kilátástalan jövőjük, otthonaik pusztulása. Többekben felvetődött a gondolat a falu teljes elhagyására, mások romba dőlt házaikat akarták újjáépíteni. Számosán magasabb fekvésű helyre akartak költözni, de a helység határain belül. Ötleteikkel, gondjaikkal naponta zaklatták az elöljáróságot. A kedélyek lecsillapítására és az esetleges költözés megbeszélésére 1845. június 22-ére, a reggeli órára, népgyűlés összehívását határoztáic el. A gyűlés megtartását többen akadályozták, heves vitákra került sor. Az elöljáróság, hogy „netalántán valami botrány történjen azon céltól ... el is állott”.19 Bugyi Márton bíró, Szabados István adószedő, Ádók József esküdt bíró, Sándor Mihály és Szalma Pál esküdtek vezetésével számosán mégis megbeszélésre ültek össze a helysé- házban. Döntöttek arról, hogy — „miután e tárgyban való tanácskozás esetében nemcsak zavargások fordulnak elő, hanem dologidő is van...” — a jövőben nem 13 CsmL (Mf.) Fk. i. tanácsülési jkv. 1845. 149. sz. 11 CsmL (Mf.) Fk. i. számnélküli iratok 1845. június 1., 2., 3., 4., 8., 17. és július 15. 15 Kiss József feljegyzései. 16 Csongrád megyei Levéltár. Csanád vármegye közgyűlési iratai (továbbiakban CsmL Csanád vm. kgy. i.). 1658/1845. 17 CsmL Csanád vm. kgy. i. 1817/1845. 18 CsmL Csanád vm. kgy. i. 1145/1845. 19 CsmL (Mf.) Fk. i. tanácsülési jkv. 1845. 151. sz. 177
