Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza
MÁTÉ ZSOLT SZEGED XVI. SZÁZADI HELYRAJZA* A REKONSTRUKCIÓ MÓDSZERE Szeged az egyik legjelentősebb magyar város. Fényes középkori múltjának azonban sajnos kevés tárgyi nyomát ismerjük. Középkori helyrajza, térképe pedig ismeretlen. Pedig ha ismernénk a helyrajzot, az a fennmaradt emlékanyagot is lényeges összefüggésekkel gazdagíthatná. Alább lépésről lépésre beszámolok arról, hogy hogyan jutottam el felvillanó felismeréstől közel három év munkájával Szeged középkori térképének újra rajzolásáig. A leírásban megmaradok a száraz, műszaki leírásszerű szövegnél. Csak így remélhetem, hogy ebben a szerteágazó, nagyon sok szálon futó munkában valaki követ. S ha igen, remélem meggyőződik arról, hogy végig óvakodtam attól, hogy magamat vagy mást becsapjak vele. A szokatlan módszerből fakadnak belső és külső kételyek, s ezt természetesnek tekintem. — De ha alapvető tévedésben lettem volna, — az alkalmazott folyamat láncolata megszakadt volna. Oly sok összefüggést vettem egyidejűleg számításba, hogy a hibás út feltétlenül azzal járt volna, hogy a rendszerem önmagától összeomlik. Remélem, hogy a száraz, dokumentarista tárgyalásmód, — bár nem rejti el gyengéimet sem, — az eredményével meggyőző. Kulcsár Péter más módszerű, s térképre nem rajzolt leírása szinte minden részletében az általam szerkesztett térrajzot igazolja.1 Térképrajzom talán nagyobb pontosságot sugall, mint amilyen valójában, a jövőben bizonyára sok-sok részletét pontosíthatjuk még. Főképp régészeti úton. A történeti helyrajz megismerésének jelentőségét alig lehet túlbecsülni. A hely- rajz rekonstrukciója során alkalmazott módszer is új és tanulságos. Önmagában is ismertetésre számot tartó, emellett azonban természetesen el kell jutnunk a lényeghez: Matematikai megfontolásokra alapozott modellel és hagyományos topográfiai eljárásokkal együttesen megállapíthatjuk Szeged középkori kiterjedését, fekvését, térképen felrajzoljuk utcáit utcanevekkel, feltüntetjük nevezetesebb épületeit és intézményeit. Az eljárás során középkori keresztény-, és hódoltság korabeli török adójegyzékek anyagát elemezve jutunk az utcák elhelyezkedésének megállapításához. A század elején a város 5 középkori templomából még 3 állott, mára ezekből csak egy maradt fenn, s egy csonka töredék. — Az Alsóvárosi templom és a Dömötör- torony. A középkori város azonban már századunk legelső napjaiban is a múlté volt. Annak fennmaradt markáns emlékeit 1879. március 11-ről 12-re virradó éjszaka elmosta az Árvíz. A víz szabályosan eltörölte a föld színéről a 70 000 lakosú, többszáz * Kandidátusi értekezés. (Előzetes összefoglalóját a Településfejlesztés 1985.1. 3. sz. közölte.) A jegyzetekben általában a könyvek és források rövidített nevét használtuk. — Az alábbi térképek közlésétől eltekintettünk, mert más publikációkban jól hozzáférhetők (lásd forrásjegyzék!): 1. sz. térkép — Forrás 1850; 6. sz. térkép — Forrás 1747; 8. sz. térkép — Forrás 1713/1; 11. sz. térkép — Forrás 1686/2; 15. sz. térkép — Forrás 1713/2. 1 Kulcsár Péter. Az 1522-es szegedi tizedjegyzék mint történeti forrás p. 5—27. 5
