Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Máté Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza
Vári (palánki) utcák: Zantho, Sancti Demeteri, Magna Felsővárosi utcák: Warga, Sohordo, Bondy, Bwday, Kerek, Madaraazs Haynal, Mywes, Sancti Georgii, Sancti Nicolay, Angyaal, Spiriritus Sancti, Banfalwa Ez az elrendezés sok helyen megegyezik a korábbi kutatás hipotetikus alapon álló megállapításaival. Fenti eredmény birtokában az 1522-es adójegyzékből kiolvasható, hogy melyik városrészben hány házhely volt. Zárójelben a defter adatai. Az előzőekben viszonylag egymástól függetlenül folytatott vizsgálatok láncolatát össze kellett kapcsolnunk. Összegeztük a várostörténet vizsgálata, a középkori írásos adatok, a történeti térképek elemzése során kapott részeredményét et, valamint az adójegyzékek különböző területi összeállítására alapozott modellel számítástechnikai úton nyert megállapításokat. Végül felrajzoltuk Szeged rekonstruált középkori helyrajzát, tömbökkel, utcákkal, utcanevekkel, a legfontosabb vízrajzi elemekkel és az ismert középkori épületek és intézmények helyének feltüntetésével 1:7300-as léptékben, (a korábban is használt 1850-es városmérési térkép méretarányában). Külön tervrajzon bemutatva a modern kori utcahálózatba berajzolt rekonstruált középkori középkori várost. A középkori város helye a történeti települési-térségalkalmassági vizsgálattal került meghatározásra. A térségalkalmasság fogalom önmagáért beszél. Itt nem térünk ki a taglalására. A középkori város helyének meghatározása azon alapult, hogy felismertük az ún. települési-tér alkalmasság nagyfokú történeti állandóságát, mint az alapvetően meghatározó — hidrogeológiai — településszerkezeti — stratégiai-védelmi — jogviszonyi tényezők viszonylagos állandóságának következményét. A várostörténet és a térképek vizsgálata eredményül egyaránt azt hozta ki, hogy a XVIII. sz. elejére Szeged középkori fénykoránál kisebb területre zsugorodott össze. Az 1522-ben összeírt 1574 háznak csak kb. kétharmada maradt fenn. Ezt a szűkebb kiterjedést az 1713-as térkép segítségével jól tudtuk rekonstruálni (9. sz. térkép). A továbbiakban meg kellett határoznunk, hogy a város elnéptelenedett területei merre feküdhettek. Következtetéseinkben az alábbi szempontokat vehettük figyelembe: — A települések terepszintjének feltöltődése jószerivel egyirányú folyamat: kultúrrétegek és mesterséges feltöltések fokozatosan emelik a település Középváros Alsóváros Vár (Palánk) 520 (320) 395 (410) 156 (156) 503 (358) Felsőváros * * * Összesen: 1574 (1244) házhely 37
