Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)
Földváriné Kocsis Luca: Az 1929-es törvényhatósági választások Szegeden
hangot a városi képviselőtestületben a szociáldemokrata követeléseknek, feltéve, ha nem vonta meg a szót tőlük az üléseken elnöklő főispán. Említést érdemel, hogy Felsőváros két szavazókörzetében csak balpártiakat választottak meg.36 Az egyéb kategóriákba tartozó tagok közül az érdekképviseletiek jelölése körül is támadtak nézeteltérések. A Szegedi Kereskedelmi és Iparkamaránál két lista került előterjesztésre. Az elsőn két szociáldemokrata kisiparost is szerepeltettek. Az első listát megtorpedózó „polgári lista” (élén Keller Mihály gyufagyári igazgatóval) futott be a november 10-i szavazáson.37 Az ÚJ TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG ALAKULÓ KÖZGYŰLÉSE, FŐBB BIZOTTSÁGAI. A KISGYŰLÉS LÉTREHOZÁSA A választásokon szereplő politikai pártok, csoportok tevékenysége a közgyűlés munkájára is rányomta bélegyét. Már az alakuló ülésen éles megvilágításba került az ellenzék elégedetlensége a választások eredményeivel kapcsolatban. A szociáldemokrata ellenzéket nem hagyták szóhoz jutni. Lájer Dezső az alakuló ülésen napirend előtti felszólalásban kérte, hogy a munkásság tiltakozását — a választási visszaélések miatt — deklarációba foglalva olvashassa fel. A főispán, miután felállással megszavaztatta a közgyűlést, 108 ellene, 50 mellette szavazatra hivatkozott, nem adta megy az engedélyt.38 A szociáldemokrata párttitkár ezen fellépésének közvetlen előzményét jelentette a szegedi munkásmozgalom azon fejleménye, melynek során a párton belüli baloldal a választási kudarc miatt megkísérelte a lájeri vezetés leváltását.39 A keresztény jobboldali erők vezetői (Dr. Széchenyi István, Dr. Tóth Imre) hangosan befolyásolták a politikai jelentőségű napirendi pontok letárgyalását. Az új közgyűlés fontosabb bizottságainak (kijelölő bizottság, igazoló választmány, köz- igazgatási bizottság, kijelölő választmány) újraválasztása, továbbá az új törvény által előírt összeférhetetlenségi bizottság (30 tag) névsorának összeállítása, — legfőképpen a kisgyűlés megalakítása adott alkalmat a közigazgatási kulcspozíciókon való osztozkodásra. A megújult kijelölő bizottság munkája nyomán az alakuló ülésen betöltésre került a 4 üres örökös tagsági hely (Vásárhelyi József, Kelemen Béla, Her- czeg Ferenc, Low Immanuel); Lőw Immanuel jelölése éles antiszemita megnyilvánulásokhoz vezetett, mire a főispán névszerinti titkos szavazást rendelt el, melynek eredménye 104 igenlő és 69 ellenszavazat lett.40 A ki gyűlés létrehozásának módját az 1929-es törvény részletesen körülírta. Ennek alapján az alakuló ülés megalkotta a kisgyűlésre vonatkozó szabályrendeletet. Lét* 36 Szegedi Új Nemzedék, 1929. nov. 5. 37 Szegedi Új Nemzedék, 1929. nov. 10. — A választások eredményét, az új th. bizottság pártállás szerinti összetételét az egyes kategóriákban az I. sz. mellékleten szemléltetjük. — Itt jegyezzük meg, hogy a választott tagok (72 fő) kategóriájában a baloldali ellenzék számaránya Debrecenben csaknem azonosan alakult: Szeged 23 fő (ebből 6 fő szoc. dem. képviselő), Debrecen 24 fő (ebből 5 fő szoc. dem képviselő.) Debrecen története 1919—1944. I. m. 226. old. — Figyelemreméltó elemzés olvasható az 1929-ben újraválasztott szentesi képviselőtestület összetételéről Labádi Lajos tanulmányában, mely szerint a választott képviselői mandátumok (40) 60%-át az ellenzék szerezte meg Szentesen (24 mandátum, ebből 6 szoc. dem.) Tanulmányok Csongrád megye történetéből IV. Szerk. Farkas József Szeged, 1980. 133. old. 38 Délmagyarország, 1929. nov. 20. 39 1929. november 18-án a szegedi szakszervezetek összvezetőségi ülésén bizalmatlansági indítványokat fogalmaztak és fogadtak el a párttitkár és a párt VB ellen. — Válogatott dokumentumok Csongrád megye munkásmozgalmának történetéből 1919—1944. Szerkesztette és a bevezetést írta Serfőző Lajos. Szeged, 1977. 145. sz. dokumentum, 293—295. old. 40 Itt jegyezzük meg, hogy Herczeg Ferenc jelölése miatt Móra Ferenc örökös tagságára nem is szavaztak. — CsmL Kgy. jkv. 1929 — 548—551. sz. 293
