Tanulmányok Csongrád megye történetéből 14. (Szeged, 1989)

Földváriné Kocsis Luca: Az 1929-es törvényhatósági választások Szegeden

mely azt a célt szolgálta, hogy a helyi hatalmi testületek is engedelmessé és alkalmassá váljanak a kormánypolitika szolgálatára.10

A törvény előkészítésébe a kormány a vármegyéket (a Történelmi Vármegyék Országos Bizottságát) széleskörűen bevonta, a városok érdekképviseleti szervét (a Magyar Városok Országos Kongresszusát) azonban mellőzte. A Városok Kongresszusa mégis készült a véleményezésre, a szegedi polgármesterhez is több körlevelet küldtek és kérték javaslatait. Somogyi Szilveszter azonban — ismereteink szerint — nem foglalkozott a körlevelekkel, a javaslatot vitató miskolci értekezletről pedig a főjegyző, Tóth Béla számolt be a Szegedi Szemlében.11 A polgármester véleményét a Délmagyarország tudósítója így összegezte: „Somogyi Szilveszter azt vallja, hogy inkább legyen rossz a törvény, csak legyen a kormánnyal való viszonyunk jó...”12

A tanács és a közgyűlés várakozó álláspontra helyezkedett. Pedig a szegedi tanácshoz is megérkezett Sopron polgármesterének támogatást kérő azon átirata, mely szerint a soproni th. bizottság nehezményezte a városok és vármegyék egy rendelkezés alá vonását, továbbá ellenezte „a városi polgárság történelmi jogának megszorítását”. Ezt követően került sor az 1928 decemberi közgyűlésre Szegeden. Itt a tanács előterjesztette Bodnár Géza th. bizottsági tag hasonló szellemű indítványát. Az indítványozó 10 pontban fogalmazta meg javaslatait és kérte a tanácsot a javaslatok bővítésére a készülő törvénnyel kapcsolatban. A közgyűlés, a tanács javaslatára, napirendre tért az indítvány felett azzal az indoklással, hogy „idő előttinek látszik, hogy a közgyűlés foglalkozzon vele...”13

A közigazgatási törvényjavaslat előkészületei, az azt megelőző főispáni és polgármesteri bizalmas értekezletek hírei 1927 őszétől választási készülődést indítottak el Szegeden. A progresszív erők csalódottságára már ekkor fény derült.14

A törvény 1929. június 29-én lépett életbe. Bár az 1886-os törvényhez hasonlóan együtt szabályozta a vármegyei és a városi törvényhatóságokat, a törvényhatóságok szervezetére és működésére vonatkozóan lényeges változtatásokat tartalmazott.15 16 A változtatások a kormányzat központosító és szakszerűségi törekvéseit tükrözték.

Lényegesen csökkent a th. bizottság létszáma. Összetétele differenciáltabbá vált. A választottak, a virilisek és a tisztviselők kategóriája mellett bevezette a szakszerűségi, vallásfelekezeti, érdekképviseleti küldöttek, továbbá az örökös tagok kategóriáit. Az összes választók küldötteinek száma csökkent, de a virilizmus is gyengült. A testületi szervek hatásköre szűkült, az egyedi szerveké bővült: a közgyűlés hatáskörét részben az újonnan létrehozott kis létszámú operatív testületre, a kisgyűlésre ruházta; megszűnt a tanács, hatósági jogkörét a polgármester vette át. A főispán felügyeleti,

10 Romsics Ignác: Ellenforradalom és konszolidáció. Bp. 1982.245—246.

11 A Szegedi Szemle 1928. júliustól decemberig nagy teret szentelt a törvényjavaslattal kapcsolatos vitás kérdéseknek: Pap Róbert: A közigazgatási reformjavaslat. Szegedi Szemle, 1928. júl. 21. 1—2. old.; Tóth Béla: A közigazgatási reformtervezetről. Uo. 1928. szept. 28. 2—3 old.; Gerő Dezső: A közigazgatás rendezéséről szóló törvényjavaslat sérelmes részeiI—II. rész Uo. 1928. nov. 5.4—6. old., nov. 10. 7—8. old. L—g: A közigazgatási reformtervezet és a tisztviselőválasztások. Uo. 1928. dec. 1. 4—5. old.

18 Délmagyarország, 1929. jan. 17. 1. old.

13 CsmL Szeged v. polg. m. ir. Tan. 1928 — 14 172. sz. — Kgy. jkv. 1928. — 671. sz. — Országosan is a törvényjavaslat elleni mozgalom „néhány városatya szervezetlen akciójára zsugorodott” — kevés kivételtől eltekintve — „az autonómiák nem gyakorolták bírálati jogukat...” Az autonómiák bírálati joga c. vezércikk Délmagyarország, továbbá uo. „Pest vármegye és Szegedváros” c. cikk

14 Dettre János: Az önkormányzat halála. Délmagyarország, 1927. dec. 25. 7—8. old. — Peidl Gyula, a város szociáldemokrata országgyűlési képviselője véleménye egy beszámoló gyűlésen:

„A törvénytől nem lehet várni sok jót...” Uo. 1927. okt. 4. 3—4. old. —- A munkásság közigazgatási reformot tárgyaló gyűlésének betiltása Szegeden. Uo. 1929. febr. 13.

16 Corpus Juris Hungarici. Bp. 1930. XXX. törvénycikk a közigazgatás rendezéséről. 333—407.

288